A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)

1915. június 1., kari választó

Dr. FREY ERNŐ magántanári képesítésért benyújtott tudományos munkálatainak bírálata.

Előadó: Dr. SCHAFFER KÁROLY egyet, nyilv. rendkívüli tanár.

Tekintetes Orvoskari Tanártestület!

Frey Ernő dr. kórházi főorvos magántanári képesíttetését a tekintetes Orvoskari Tanártestület első fokon letárgyalván, tisztelettel alulírottat bízta meg a folyamodó tudományos munkásságának megbírálásával.

Frey Ernő 18 dolgozatot mellékelt; ezek közül öt kórszövettani, hat klinikai, három klinikai és kórszövettani és négy apróbb therapiás dolgozat.

Kórszövettani dolgozatai:

1. A központi idegrendszer kórszövettani vizsgálata a Sachs-féle idiotia familiaris amaurotica egy esetében. (Magy. Orv. Arch. 1899, németül: Neurol. Cbl. 1901.). A magyar tudományos irodalomban az első kórszövettanilag feldolgozott esete ez a heredodegeneració kórszövettanában oly fontos Tay-Sachs-féle betegségnek. Ezen 1899-ben feldolgozott esetben Weigert velőfestési módszerével kezelt készítményeken a gerinczvelőben rendszer-nyalábok bántalmát, a mellső szarvakban a velős-reczének hiányát, a thalamusnak velőtlenségét, a tractus opticus elfajulását, a kéregben nagy velőhiányt talált; Marchi osmiumos módszerével főleg a loborpálya mutatkozott betegnek és a kéregben az ereket myelinoid rögökkel és szemcsés sejtekkel megtelteknek látta. Van Giesonos készítményeken a loborsejtek nagy elfajulása volt megállapítható. Felötlő volt az agy-gerinczvelő makroskópos épsége.

2. Adatok a posthemiplegiás mozgási rendellenességeket előidéző lsesiók localisatiójához. (M. Orv. Arch. 1903 és Neur. Cbl. 1905). Egy hemiplegiás nőbeteg felső végtagjaiban athetosist mutatott; az eset kórszövettani vizsgálata egy thalamus-góczot derített ki, mely kisfokban a belső tok mozgató részét érte. Az idevágó irodalmi adatok méltatása alapján és saját esetével való egybevetés után arra a következtetésre jut, hogy a posthemiplegiás mozgási zavarok létrejöttében úgy a thalamus, valamint a hypothalamus szerepel és hogy a thalamus egy coordinátiós központ.

3. Cerebralis gyermekhűdés által okozott idiotismus egy esetének kórszövettana. (Kongressusi munkálatok 1906). Egy diplegia spastica infantilis esetben a lobaris sklerosisra valló elváltozásokat talált, a melyeket egy nagykiterjedésű encephalitisből hajlandó levezetni.

4. Ueber den Verlauf des vorderen Pyramidenbündels. (Zeitschr. f. d. ges. Neurol. 1912). 12 esetét a loborpálya-elfajulásnak tanulmányozta, elsősorban azon vitás kérdés eldöntése okából, hogy létezik-e a Marie és Guillain állította mesencephal eredésű mellső loborpályája a gerinczvelőnek, másodsorban vájjon e pálya a mellső szarvhoz mily viszonyban áll. Az első kérdésre nézve kimutatható, hogy