A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)

1915. június 1., kari választó

kll

a gerinczvelő mellső, nem keresztezett, loborpályája épp úgy agykérgi eredésű, mint a keresztezett oldallobor, a második kérdésre nézve pedig Marchi módszerével kimutathatta, hogy a mellső, nem keresztezett loborpálya rostjai a mellső eresztéken át kereszteződnek, tehát nem a homo, hanem a contralaterál mellső szarvba lépnek.

5. Zur Histopathologie der infantilen Form der familiär-amaurotischen Idiotie (Typus: Tay —Sachs—Schaffer). Virchow’s Archiv 213. kötet 1913.

A jelzett bántalom egy tiszta esetének a Nissl-féle és Bielschowszky-féle módszerrel nyert készítményeken való megvizsgálása alapján a következőket állapíthatta meg. Az összes dúczsejtek teste és dendritjei duzzadtak, a tengelyfonál ép, az endocellulás recze széthullott, ezen elváltozásokat különösen a kisagy Purkinje-sejtjeire vonatkozóan is kimutathatta, melyek dendritjei szertelen felfúvódást mutattak. Érdekes lelet itt, hogy a tengelyfonál is duzzadhat. A spinaldúczok elváltozásai egyszerű duzzadásban állanak.

Klinikai dolgozatai:

6. A plexus brachialis-traumás hűdéséröl. (Bp. Orv. Ujs. 1904). A traumás plexushűdésnek egy esete, mely főleg az érzészavar kiterjedése és később korlátoltabb mértékben való fennmaradása által vált ki. Az egyik kettészelt gyöknek egyesítése (idegvarrat) három hó múlva feltűnőbb javulást nem eredményezett.

7. Adatok a syringomyelia tünettanáhox. (Polikl. Jubil. Dolgoz.). A syringomyelia tíz esetének észleléséből a következőket állapíthatta meg. E bántalmaknak legritkább formája a nyúltvelői typus, mely nyúltvelői tüneteken kívül még a látó- és hallóideg bántalmával is jár. Ezután következik a humero-scapular-typus, míg az alsó végtagok syringomyeliás megbetegedése a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. A pupillák elváltozása feltűnő. A pyramyspálya bántalma és a «thorax en bateau» a legritkább tünetek. Az érzési zavarok sarkalatosak és szelvényes jellegűek.

8. Über den Infraspinatusref/ex. (Zeitschr. f. d. ges. Neurol, und Psych. 1910.) Ezt a kevésbé ismert reflexet 350 esetében a legkülönbözőbb idegbajoknak megvizsgálván, a következő eredményekre jutott:

1. Az infraspinatusreflex oly állandó jelenség, mint a térdreflex.

2. Valóságos reflex.

3. Mindannyiszor fokozott, valahányszor a reflexek élénksége elvárható.

4. Csakis akkor hiányzik, ha a reflexív meg van szakítva.

5. Egyoldali hiánya kóros jelenség.

6. E reflex a loborpálya megbetegedése esetén jellegzetesen megváltozik, vagyis a felső végtag adductiója és befelé rotálása helyett a felkar abductiója és a könyökben flexio áll elő.

,9. Über klinische Formen, Symptomatologie und Verlauf der Tabes auf Grund von 850 Fällen. (Zeitschr. f. d. ges. Neurol. 1912.) E terjedelmes dolgozatnak legfőbb eredményei a következők:

1. A tabes kezdetben bizonyos klinikailag elég jól körülhatárolható formákban, typusokban nyilvánul meg. Van egy oculopupillás, egy dysuriás, egy lancináló és egy kevert typus.

2. A lancináló typus lefolyása általában súlyosabb, míg a disuriás typus határozottan jóindulatúnak mutatkozik.

3. Az egyes typusok lefolyása tekintetében a következők voltak megállapíthatók: Az oculopupillás typus az első 2—3 évben fejlődik ki, ezután néhány (6—7) éven át vesztegel. A dysuriás typus az első években teljesen kifejlődik, s ezután már csak igen lassan fejlődik tovább. A lancináló typus gyorsan és teljesen fejlődik ki. E typusok közül a dysuriás tünetszegény, többnyire monosymptomás, az oculopupillás oligosymptomás, inig a lancináló polysymptomás.

4. Általában a férfiak tabesa a nőkéhez viszonyítva tünetekben inkább bővelkedik.