A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)

1915. április 20., 8. rendes

iránt,mint a mostaninak, az orvostörténelem művelésének hasznát.szükségességét hosszasan fejtegetni nem kell.tudjuk,hogy a legkiválóbb orvosi elmék is előszeretettel mélyedtek el orvostörténelmi tanulmányokban ; a rohamosan előre törtető orvosnak szükséges is időnként visszafelé tekinteni s akkor jobban észreveszi, hogy az ő látszólagos rendíthetetlen induktiv vizsgálódásaiban is mennyire a tekintélyek uralma alatt áll. De ettől eltekintve önmagáért is érdemes az orvostörténelmet művelni .különösen pragmatical alapon.hiszen minden tudománynak a bölcseleti része vezet fel a legnagasabbra,ahonnan a legtisztább áttekintésünk van.

Az orvostörténelem fontosságára vall,az.hogy annak külföldön számos egyetemen van részint rendes.részint rendkívüli tanszéke,még pedig valóságos fizetéssel járó tanszéke. Ilyen egyetemek Basel, Páris, Berlin,Lipcse, Jéna,Würzburg,Bécs,Graz.Koppenhága, t Prága / cseh egyetem/. Ha a birodalmi németeknek négy,az osztrák németeknek két ily tanszékük van, miért ne legyen nekünk magyaroknak is, legalább egy tanszékünk, miKor erre a tradíciók is megvannak. Egyetemükön ugyanis az orvostörténelemnek régebben.évtdzzedeiíen át külön tanszéke volt .amelyet 1636-től 1844-ig Schöpf Ágoston,a jeles gyemekorvos, 1844-től 1879-ig pedig Stockinger Tamás sebésztanár látott el'.

Az elmondottak alapján tisztelettel-