A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)

1914. december 15., 4. rendes

151

m

Dr. EPSTEIN LÁSZLÓ magántanári képesítésért benyújtott tudományos munkálatainak bírálata.

Előadó: Dr. SCHAFFER KAROLY egyetemi nyilvános rendkívüli tanár.

Tekintetes Orvoskari Tanártestület!

O

Dr. Epstein László, a budapest-angyalföldi állami elmegyógyintézet igazgatója «Gyakorlati Elmekórtan» czímű tárgyból magántanári habilitáczióért folyamodván, karunk f. év május 26-án tartott rendkívüli ülésén őt egyhangúlag a magántanári képesítés további cselekményeihez bocsájtotta és ugyanakkor tudományos munkáinak megbírálása czéljából a tisztelettel alulírottat küldötte ki.

Midőn ezen megbízatásomnak a következőkben megfelelek, dr. Epstein László tudományos dolgozatait, a főbb irányok szerint csoportosítva, alábbiakban van szerencsém ismertetni.

I. Idegszövetlani dolgozatok.

1. X nyúltvelőnek több rendellenes kötegéről. (Magy. 0. Arch. 1892.)

Egy paralizises egyéntől származó medulla oblongatán két részarányosán fekvő és erősen kifejlődött idegrostköteget talált, a melyek a formatio reticularis alba és a túloldali corpus restiforme, a striae acust. és az acusticus gyökér között rendellenes úton összeköttetést létesítettek. Leír még egy a med. obi. belsejében talált másik kötegel, a mely az oldal- vagy a hátsó kötegekből vehette eredetét.

2. Az agykéreg velős rostjainak sorvadásáról tabes és paralizisnél.

(M. 0. A. Vili. évf. és Mouiilsschr. f. Ps. u. Neur. Bd. IV.)

Ezen vizsgálatokból kitűnt, hogy a velős rostok sorvadása paralizisnél és taboparalizisnél meglehetősen egyenletesen oszlik el az egyes gyrusokra; ezzel szemben a tabesnél nagyobbmérvü a kiesés az agyvelő hátsó, mint annak mellső részében, mint azt már Jendraááik megállapította. Kitűnt továbbá, hogy a rostkiesés nem szorítkozik a tangentiális rétegre, hanem fennáll az agykéregnek mélyebb részeiben is és illeti egyszersmind a velős állománynak a tekervénybe nyúló részéi, sőt túlnyomólag bizonyos arányosság is létezett a különböző rétegekben mutatkozó rostkiesés nagysága között.

II. Klinikai irányú dolgozatok.

3. X menstruális elmezavarról. (Kiin. Fűz. 1896. — Pester med.-chir. Pr. 1897.)

Behatóan értekezik az elmezavarnak bizonyos formáiról, a melyek a menstruatióval kapcsolatban szoktak fellépni. Három magaészlelte eset kapcsán kifejti, hogy az ide tartozó elmebeli megbetegedések különböző kóralakok képében jelennek meg és ezért tulajdonképen nem is beszélhetünk «menstruális elmezavarról« mint