A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1913-1914 (HU-SEKL 1.a 39.)

1914. június 9., 10. rendes

33. 711 lenes megoldás sem egyezik:a Genersicd Antal tanár azon indítványával, a melyet a kar a múlt évi ápril 22-iki ülésén egyhangúlag magáévá tett, s a mely sze­rint a prosectori teendők végzése a tanszék keretén belül külön adjunctusra­­vagy rendkívüli tanárra legyen bízva; ugyanis a főváros láthatólag ragaszkodik ahhoz, hogy a prosectori teendőkre alkal­mazottat ő fizesse, ne az állam, s igy azzal ő rendelkezhessék. Az ideigLenes megoldásnak, a mely létesült meg van az az előnye,hogy egyelő­re legalább az intézetek számára a-prosec­­turák hullaanyaga megmaradt,habár a tanár nem rendelkezhetik a felett úgy mint eddig . Másrészt azonban elvont egy segéderőt az intézettől,a ki miután saját felelősségé­re végzi a prosecturai teendőket,majdnem összes idejét arra kénytelen fordítani. A végleges megoldás kétféleképen volna elképzelhető. Vagy úgy, hogy a két inté­zet mellett egy-egy prosectori állás szer­­veztetnék.adjunctusi fizetéssel.érintet­lenül megmaradván az intézetek mellett már szervezett egyéb állások, s a kar ezen prosectori állásokra megválasztana olyan régibb intézeti alkalmazót tat,' a ki a fő­városi prosecturai teendők1 önálló ellátá­sára képes / adott esetbenja mosdani napi-" díjas boncoló főorvosokat / s a kit elő-' zetesen beszerzett információk szerint a főváros is acceptál. Ezen megválasztott prosectorokat azután a főváros napi díjas boncoló főorvosokká nevezné ki. Ez a meg­fS1!

Next

/
Thumbnails
Contents