A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1913-1914 (HU-SEKL 1.a 39.)

1914. május 26., 6. rendkívüli

parinak. Esőn föl fogósa a német pathologiai társulat ülésén ellenzőkre talált, de Orsós válaszában ragaszkodott álláspontjához.

S./ A tüdocsucsok általános mechanikai diöppsitiójárói; a budapesti kir. orvosegyesület 1912. évi nov.lö. ülésében tartott előadás,

Budapesti Orvosi Újság 1912. 5/ sz.

T / Az előbbihez fűzött discussio.

Az orvosogyletben tartott előadás kivonata.melynek tartalma nagyjában megegyezik az R./ alatti közleménynyel. Kovács Józseffel szemben, aki az előadáshoz hozzászól. Orsós hangsúlyozza, hogy nem vonja kétségbe egyéb természetű diapositiók fennállását, ő csupán a mechanikai dispositio mibenlétés igyekezett kideriteni.

U./ Adatok a gerinezoszlop pathologiájóhoz. Magy. Orv. Archiv. 1913. M A gerincz oszlop gümős megbetegedésének ritka alakjai " alcimon két esetet közöl,melyek közül az egyikben a gumókor a csigolya közti porckoronból áindi 1 ki, a másiknak pedig az ad érdekességet, hogy a güinős csonthártyagyuladés csontfolyamat nélkül jött létre. A leírások alapján nem lehet minden kétség nélkül a szerző álláspontjához csatlakozni,különösen az a fel fogása,hogy a második esetben a csont3equestér későobi keletű, mint a csonthártyagyuladás, kissé erőszakoltnak látszik. Annál tanulságosabbak a traumas esetek,a melyek közül különösen a compreasiós törésre vonatkozót igen részletesen kidolgozta, behatóan mérlegelve azokat a mechanikai tényezőket,a melyek a trauma pillanatában érvényesültek, ügy ezen eset, mint a szakított törésre vonatkozó, az irodalmi adatok szerint ritkasága^ miatt is érdekességgel bir.

V./ Pathologisches und physiologisches über den Bronchialbäum. Verhandl. d. Deutsch. Pethol. Gesell sch. 1913. Ezen közlemény csakély különbséggel csak egy része a következőnek s igy tartalmát itt. nem ismertetjük.

X./ A tüdocsucsok szerkezetéről, A tuberculosissal fogLalkozó magyar orvosok 1913. évi I. Magyg'ülésében tartott előadás. A dolgozat két részből áll, az egyik azzal a tannal foglalkozik, a mely szerint az első bordagyürü hiányos kifejlődése nyomást gyakorol a tüdőcsucsokra. Ezzel szemben Orsós kifej ti,hogy a mellkas és a tüdők csak szívó hatást gyakorolnak egymásra. Hogy a kölcsönös alkalmazkodás egyéni okait kiderítse, rendszeresen r/iegvizsj^lta a tüdocsucsok alakját igen különböző