A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)
1911. május 23., 3. rendkívüli
helyén pedig a klinikák kizárték a munkásembert,ezeket egyenesen pénztári orvosukhoz küldik,bajukkal nem foglalkoznak. ' . I ... - ; . ' . . • : ' -.i A hatóságoknak végre iá be kell látniok,hogy van uié lip.la g/obb állami érdek* á*r -rrh^— az állal polgárai jólétének,egészséginek,egyéni érdekeinek megvédése. í indazoknak pedig, akik még sem oÍrnák megérezni aa orvosi titoktartás végtelen fontosságát: akadjon meg a szemük azon,hogy az orvosi titoktartást elrendelő törvényeinkben mindenütt egymás mellett állanak: az ügyvéd és az orvos és az vele e,yütt működők. Ara lehető-e az, hogy a védő ügyvédet,aki pedig kliense cselekedeteiről ugyancsak értékes adatokat vallhatna: a biró valaha tanúként kihallgatná ? Nem teszi,pedig teljesen ugyanazok a £§-ok intézkednek az orvosról mint ő róla.nem teszi,mert a biró belátja,hogy ezzel a jogvédelmet sértené, az ügyvéd kliensének ártana: de ugyanaz a biró ne .arja belátni, a törvény intencióját , s nem akar egyenlő mértékkel mérni az orvosnak s az ügyvédnek. Pedig az orvos ügyköre igen sokszor mérhetetlenül map.sztosaub, humánusabb mint az ügyvédé, hisz legbecsesebb tulajdonsá■ gunkra, egészséginkre, életünkre vonatkozik. Orvosával a beteg úgy beszel , lint a gyónó papjával,e vallomások fens; át meg kell védeni. A üp.álunk.Biz.vál.Bíróság elnöke eryes ügyirataiban, a humanussag kérdését is beleviszi a dologba,szerinte a klinikának azért is felelnie kell, hogy a beteg .aunkás törvényesen biztosított jutalékában részesülhessen, őrre nézve tisztelettel megjegyezhetjük, hogy igen könnyeii elgondolható a megfelelő intézkedéseknek olyan alakitasa, amely nem tételezi fel az orvosi titoktartás megsértését. Az azonban csak nem döntheti meg a titoktartás kötelességét,hogy azok akik e szabályokat alkották,elhibázták dolgukat s .nem vettek tekintetbe a legfontosabb humanitási elveket s megelégedtek a legkényelmesebb jogi megoldással. Talán el fog még jönni az az idő, amikor a hatóságok is be fogják látni,hogy el lehet kormányozni egy országot anélkül,hogy közhírré tegjült a minden alkalom iái újra hirdessük,ho^y á.Y. törvénytelen gyermek,hogy az a nő, akit a falujában szeplőtlennek hisznek, egyszer mégis gyermeket szült,hogy arról a munkásról, aki izomcsuza miatt egyszer eljött a klinikára,minden feljegyzett adat világ é kürtöltessék. A humanitás a titoktartást parancsolja s ebben az esetben mi