A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)

1911. április 25., 8. rendes

34.

keresztül ment a gümős ferto zésen,mióta tudjuk, hogy a positiv tuberculin reactióknak és közülök különösen a helyieknek gyakorisága ennek a tárgynak megfelel5,hibásnak kell tartanunk azt a következtetést,a mely valamely homályos tünetnek a tuberoulosisBul való összefüggését localis tuberculin reactiókból vezeti le. Ezeknek nagy gyakorisaga mellett nem meglepő,ha sok mindenféle bajnál gyakoriak,hiszen gyakoriak azok teljesen egészséges embereknél is. Ennélfogva Hollós érvei közül a specifikusnak mondott therapiával elért eredmény vehető csak számba.

Therapiás kísérleteit Hollós azzal vezeti be, hogy nem volt ugyan módja Spengler azon állításának kísérleti ellenőrzésére, hogy a Human- és bovin bacillusok ellen immúnisait emberek vörösVérsejtjeiből készült " Immunköroer, egy köm-re egy millió lyíikus és antilf$r tus QgjJetjtC■*- —- —' - tartalmaz, de semmi oka nincs abban kételkedni, mikor azt tajb - ja, hogy vele 1000Ö0tíleres hígításban képes a gümokoros az összes toxikus tüneteket es a

köhögést megszüntetni és a öa-'ciilusokat eltüntetni.

Ezt a tapasztalatát megbízható kiindulási alapnak véve, azt tartja, hogy mindazon homályos eredetű tünetek a melyek Immunkörper befecskeridezósekre, vagy bekenósekre javulnak,tuberculosis eredetűek.

Spenglernek és Hollósnak állítása azonban a tüdővósznél elérhető therapiás ereémónyeknek bámulatos nagysága felől,ha a kezelés az Lanunkörper segítségével történik,ellentéten áll másoknak^köztük- Landmann,Roepke,¥eicker és Bandelier tapasztalataival, ha pedig a Spengler- féle Ik gyógyító értéke biztosan tuberculosis eredetű betegségeknél nincs bebizonyítva,akkor kétes eredetű tünetek tuberculosus természetének bebizonyitásáraegyelőre alkalmatlannak kell tartani az I-k- hatását ezekre a tüne/

i