A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)

1911. március 14., 7. rendes

vosnak kötelességévé tenné a titok felfedését, vágyilyen kötelességet állapitana meg - eltekintve a ragályos betegek törvényszabta bejelentésétől- az orvos vezetése alatt álló gyógyintézetre.

Mindezek alapján meg kellett tagadnom a klinikától kért adatok kiszolgáltatását.

Mérlegelésem tárgyát nem képezhette, hogy az adott esetben a választott bíráskodási eljárás menetén az adatok kiszolgáltatásával használok-e a klinikán grógyitott beteg'egyéb érdekeinek vagy megártoke azoknak. Az egyik eset ép úgy lehetséges, mint a másik. Ilyen motívumok nem lehetnek irányadók,a mikor egy közérdekű kötelezettségndc tiszta épségben tartásáról van szó. Egészen eltekintve attól,hogy ha már ezen lehetetlen álláspontra helyezkednénk,egyrészt mindegyik esetben lelkiismeretes tanulmányozás tárgya.vá keL lene tennünk,hogy adatszolgáltatásunkkal ártunk vagy pedig használunk-e betfűnknek,másrészt pedig,ha csak azon esetben sértjük meg titoktartási kötelességünket, a melyben betegünknek használni akarunk,egyenesen gyanúsakká tesszük azokat az eseteket, a-melyek ben ragaszkodunk ama köteles ségünkhöz, hogy ne ártsunk a betegnek.

Hazánkban az orvosi, valamint a jogászi körökben is nagyon tágithatóknak tekintik az orvosi titok fogalomkörét .Lépten-nyomop találkozunk avval a jelenséggel hogy pusztán célszerűségi okokból plrendelik vagy megkövetelik a titoktartási kötelezettség felfüggesztését vagy megsértését,a célszerűséget vagy puszta statisztikai kiváncsiságot fölébe hegyezve annak a közérdeknek, a mely az orvosi titok feltétlen megőrzéséhez fűződik. Ennek eredményeképp sok esetben az orvosok sem veszik szigon an e szent kötelességüket. Tették eddig büntetlenül,mert közönségünk a müveit nyugati nemzetekkel ellentétben még nem művelődött rá arra, hogy szigorúan megkövetelheti ás meg is követelje