A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)
1910. november 22., 2. rendkívüli
6. /?o fif Br. Fej ár Gyula a Szent-Harcit kozkórház rendelő szemorvosa,arra' kéri kamunkat,hogy őt ■ " a szembetegségek diagnostikájából" a magántanári cselekményekhez bocsássa és egyben megemlíti, hogy a tanári testület a magántanári képesítés végett benyújtott első f oly adod váuyá t,az 1905"ik évi április hó l4-en tartott rendes ülésében kedv ező11enü1 i ntózt e el. F olyamodványáho z a/ Becsben 1891 május hó 2-án kai t1 egyetemes orvosdoktori oklevelének hiteles másolatát /6 sz. melléklet/, továbbá b/ életrajzát csatolja /1. sz. melléklet/, mely szerint 1868 junius hó 17-én a bihármegyéi Sarkadon született ás izraelita vallásu. Frét’tségi bizonyítványt ' 1835-ben Debreczenben kapott. Orvosi oklevelének’elnyerése után 1391 junius nő 12-től 1895.január hó 1-ig a pesti izraelita kórháznak,Szily Adolf dr. vezetése alatt álló szembetegek ás ugyanennek‘a kórháznak Stiller Bertalan dr. vezetése alatt álló bélbetegségek 'osztályán, mint orvosgyakornok,.1895 jafíüák hó 1-től 1896 november hó 1-ig'pedig a'szembetegék osztályán mint másodorvos mükö-•i • * i í • -« i • ‘ ; ‘I • . i , j - * 1 ' dott.- - 4 ■ " -1' Sbroen áz alkalmazááaan Szily Adolf dr. és Stiller Bertalan dr. /5.7. és Q. 'sz.a./ iríellékelt bizonyítványainak tanuéága' szerint mintaképe volt az ernyedetlen szorgaibúinak,buzgóságiak és pontosságiak. Szily Adolf dr. különösen hangsúlyűzza,hogy Dr. Fejér Gyula négy évi ügy" buzgó működésének nem csekély ré szben köszörűié tő ennek az o.szítályhak ák utolsó években tapasztalt felvirágzása. - A 4 évből egy félévét szabadságon volt,ezt külföldi tanulmány1 utón töltötté és Fuchs' és Parmas laboratóriumaiban dolgoz ott/flii hői' b’iáonyL tv'ány mellékelve nincs/,majd Hirschberg, Schwei gger,Hippel, Sattler,Leber,Wecker',Landolt ‘klinikáit ás a londoni szemkórházakat látogatta.' 1893 junius hó 27-én a szént-Margit közkórház rendel) szemorvosává nevezték ki, mely minőségben Ludwik
