A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1908-1909 (HU-SEKL 1.a 34.)
1909. május 18., 9. rendes
(q\%y a többi három kar helytelenített- A Jogi kar a szóban forgó kérdésre az interfakultativ magántanári képesítés nevét találta ki- Ez alig mondható helyesnek, mert nem a fakultások közel t álló magántanárságról van szó,hanem mindig az egyes karokhoz tartozó magántanárokról- A jogi kar-abban állapodott meg,hogy tekintve a vélemények szétég ázását, nem akar elvi szabályzatot létesíteni- Ez meg lepő, hi s. en éppen a jog ászok dolga a szabályzat létesítése, s minden szabályzatnak az a célja,liogy a szétág azó véle lények egység esi t tessenek- Meglepő ez a határozat azért is, mert ugyanakkoráikkor a szabályzat alkotását megtagadja: négy pontot, tehát szabályzatot alkot, a mely ebiek főbb értelme a követ he zó: 1- A képesítési kér ele mró 1 az a kar határ oz, amelyhez a kérelem intéztetett- Kizárólag cs jog ának t e kin t i azt, hogy a j elöltnek jog i szaki smer etei mértékéről ezen kar szaktanárai önmaguk győződhessenek meg • Azt hosszak, hog y ezekiek az ig az sáj oknak kimondásfnoz valóban nem kell szíbál yzat -2- Más tudomány kar okban előadót t tárgyból rendszerint jövőre sem fog habilitálni a jogi kar*továbbá ilyen tudó man yág bőd sohasem fog mag án t a nár i képesítést adni más karb an,vág y más intézetben tartandó előadásod: ^számár a- Ennek a pontnak érvényességét ,, ü * *
