A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1897-1898 (HU-SEKL 1.a 23.)
1898. április 19., 7. rendes
2 Mindhárom czikk dr. Kuthyt mint jelesül iró orvost mutatja be, aki thémáját élvezetes, közérthető formában tudja feldolgozni, sőt a 2. és 3. szám alattiak azt is mutatják, hogy szerzőjük erősen tud hatni nemcsak az olvasó és hallgató értelmére, hanem szivére is. B) Úti tapasztalatok. 1. Sanator iumokat a szegénysorsú tüdővészeseknek. Frankfurt a. M. 1896. Orv. Hetik 1896. évf. 2. Két tüdővészes sanatorium. Frankfurt a. M. 1896. Orv. Hetil. 1896. évf. 3. Tüdővészes sanatoriumokról. Klinikai füzetek. 1897. évf. 4. f. 4. Görbersdorf és Állatid. Orv. Hetil. 1896. évf. 5. Piemontból. Orv. Hetik 1896. évf. 6. Graefenberg és Vöslau-Gainfarn. Orv. Hetil. 1896. évf. 7. Külföldi gyógyklimás helyek és vizgyógyintézetek. Orv. Hetik 1896. évf. E hét dolgozatban az élénk tollú iró mellett a jól megfigyelő, haszonnal utazó orvost látjuk, ki különös előszeretettel, mondhatni lelkesedéssel tanulmányozta a tüdővészes sanatoriumok kérdését s a tüdővésznek égalji kezelését. C) Kórtani és gyógytani klinikai és kisérletes dolgozatok. 1. Tapasztalatok a mellhártyalobokról. Klinikai füzetek 1895. évf. IV. füzet. E dolgozat 21 oldalnyi terjedelmű. Közlemény ez a II. budapesti egyetem belgyógyászati klinikájáról, melyben szerző az ott megfordult beteganyagot (220 eset) teszi minden oldalról tanulmány tárgyává kórtani és gyógytani szempontból. Legfontosabb azon lelete, melylyel más szerzők tapasztalatát is megerősíti, bogy az elhalt betegek autopsiájából kifolyólag alig akadhatott egy-két oly esetre, mely biztossággal elsődleges eredetűnek lenne mondható. A széles irodalmi ismeretek alapján ügyesen megirt és lelkiismeretes tanulmányra valló czikk igen tanulságos olvasmány. 2. A kataleptikus halálmerevségről. Orv. Hetil. 1891. évf. A kataleptikus balálmerevség másként nem képzelhető, mint hogy az élet izomactiója közvetlenül megy át a halálmerevségbe, minden közbeeső ellazulás nélkül. Mesterségesen sokfélekép állítható elő, chemiai anyagok, hő egyaránt előidézik. Oka legelfogadhatóbban a túlságos tejsavfelhalmozódás volna. Kifejti Taylor, Brücke, Rossbach véleményeit, valamint Brinton, Klemens, Güntz, Maschka, Hoffmann, Matter-éit. Óvatosságra int a halálmerevséget illetőleg vont következtetésekben. 3. Adatok a halálmerevségi tünemények ismeretéhez. Harmat Pállal együtt irt dolgozat. Orv. Hetil. 1892. évf. (A Pasipiicii-alapból jutalmazott pályamunka.) 1. Törv. orvostani intézetben összesen 57 esetben figyelték meg a halálmerevség beállásának, kifejlődésének, tartósságának s oldódásának viszonyait; vannak megfigyeléseik
