A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1897-1898 (HU-SEKL 1.a 23.)

1898. április 19., 7. rendes

3

a szívmerevségre, embryók, amputált végtagok merevségére vonatkozólag. Kezdi a merevséget az áll, végzi az ugróiziilet, az oldódást rendszerint a tarkón vesszük észre. A Nystenféle sorrend nemcsak a testre mint egészre áll (felülről lefelé haladás törvénye), hanem minden végtagon magán is érvényesül.

II. Kórboncztani intézetben 5 esetet észleltek, s megfigyeltetett a hullák hőmérséke s a merevség időviszonyai; ha a kihűlés gyors, a rigor is gyorsan áll he.

III. Vegyes észleletéi". 1. Szívmerevség: különböző vegyi anyagokra. Strychnin, Strophantin, veratrin, arzén stb.

2. Éretlen magzatok és embryók merevsége.

3. Amputált és roncsolt végtagok merevsége.

Merevség kifejlődéséhez az izomzat bizonyos integritása szükséges.

IV. Sommer F. mozgás-tanulmányozása. Emberi alkar súlyát a merevedés izomrövidítő ereje nem bírja helyéből kimozdítani. Ujjak merevedés közben tényleg behajlanak.

Y. Fegyverbekötési kísérletek. Ha a bekötött fegyver súlypontja a kézbe helyezett nyélre esik s ha elég hosszú ideig marad bekötve, úgy beszorulhat a hulla kezébe merevedés közben, hogy a kéz vezetve késsel szúró vagy lőfegyverrel lövő állásba hozható. Legerősebben tart a kéz a halál után 25—28 óra között.

VI. Állatokon tett megfigyelések: A) 17 esetben neurotikákkal.

B) Egyéb mérgekkel 10 esetben.

C) Egyéb erőszakos halálnál 7 esetben.

Eredmények:

a) Leggyorsabb a halálmerevség kalilúg és veratrinnál, míg

b) Phosphor, arzén, cocain, coniin után közepes idő (10—20') alatt fejlődik ki.

c) Xeurot. mérgek, savak után 5' múlva.

d) Gyankali, alkohol határozottan késlelteti a merevség kifejlődését.

A merevség tartóssága, teljes oldódás stb.-re vonatkozó észleletek táblázatokban vannak feltüntetve.

Ezen dolgozat igen érdekes önálló megfigyeléseken alapul, s különösen törvényszéki orvosi szempontból értékes. Ha tekintjük, hogy dr. Kuthy, amikor irta, még tanuló volt, mindenesetre még külön is a latba esik szerző gondolkozása iskolázottságának megítélésénél.

4. Adat a felnőtt ember tömlős veséjének genesiséhez.

Magyar Orvosi Archivum 1892. 3. füzet. (Pertik tanár intézetéből.)

Szerző a veséknek a méhen kívüli életben fellépő tömlős elfalulásának egy esetét tette pontos górcsői vizsgálat tárgyává. Értékessé a vizsgálatot az a körülmény teszi, hogy hasonlóval előzetesen csak kis számmal találkozunk.

Közölt esetben a folyamat cystitisből és pyelitisből indult ki. A vese állományában az óriásian kitágult csatornák mellett interstitialis nephritis van jelen, mely legnagyobb fokú a kelyheknek a szemölcsökhöz való tapadási helyén lévő zúgokban s innen a kéreg felé gyengül. — Szerző szerint tehát itt a veselob felhágó (pyelo-papillitis); a • tömlős elfajulás pedig az által jött létre, hogy a lobosan beszűrődött és duzzadt interstitium comprimálta és obliterálta az egyenes húgycsatornákat. — Eltér tehát egyéb szerzők (Leichtenstern) azon nézetétől, mely szerint az interstitialis nephritis (s a következményes tömlős elfajulás) mint kiválasztási tünet a vese véredényei részéről származnék.

E jól megirt dolgozat jele annak, hogy a kórszövettan terén is szerzett dr. Kuthy alapos ismereteket, melyekkel előkészítette magát a klinikai szolgálatra.

1*

Ho