A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1897-1898 (HU-SEKL 1.a 23.)
1898. április 19., 7. rendes
9 2. A kataleptikus halálmerevségről. »Orvosi Hetilap.« 1891. Az idevágó irodalmi adatok kritikája és saját kísérletei alapján (melyeket nagyobbára a bpesti gyógyszertani intézetben végzett) szerző arra az eredményre jut, bogy a katalepsziás kalálmerevedés legalább is sokkal ritkább, mint a minőnek azt általánosan hirdetik. Az utolsó szivmegdobbanással a hézagos megfigyelés mellett katalepsiásnak látszó rigor mortis eseteiben is legtöbbször teljes elernyedés mutatkozik az izomzaton s a kisebbnagyobb gyorsasággal beálló merevedés a holttest tagjait a környezet szabta helyzetben találja a nélkül, hogy e helyzet a közvetetten halál előtti testállással összefüggésbe volna hozható. 3. Adatok a halálmereuségi tünemények ismeretéhez. »Orvosi Hetilap.« 1892. Az 1890/91-ik évre kitűzött egyetemi törvényszéki orvostani pályakérdés díjnyertes munkálatából ad mutatót. Beszámol a halálmerevség beállása, kifejlődése, tartóssága és oldódása körül tett észleletekről; a szívmerevséget, embriók, amputált végtagrészek merevedését illetőleg eszközölt megfigyelésekről. Leírja továbbá a Sommer-féle mozgás lehető biztos kimutatására irányzott kísérleteket, melyek során az e czélra szerkesztett eredeti készülék segítségével a kérdés pozitív eredménynyel volt megoldható. Majd számot ad a dolgozat azon állat-experimentumokról, melyek a halálmerevségi tünemények pontos megfigyelése czéljából (a halál pillanatától a teljes oldódás idejéig) végeztettek. 4. Adat a felnőtt ember tömlős veséjének genesiséhez. »Magyar Orvosi Archivum.« 1892. 3. füzet. A veséknek szabad medencze és szabad ureter mellett a méhen kívüli életben fellépő tömlős elfajulása kérdésével foglalkozik a czikkely, egy eset pontos makroskópos és szövettani vizsgálata kapcsán. (Pertik tanár intézete.) A jelzett esetben a vizsgálat beigazolja, hogy a krónikus lobos folyamat a szemölcsök oldalsó részeire átterjedvén, valóságos pyelopapillitist hozott létre. Az ureterek, vesemedenezék és kelyhek gyulladása a szemölcsök strómájára terjedt át s a tömlős tágulásokat az egyenes húgycsatornácskák compressiója és obliterálása útján idézte elő. Ez eset ilyetén megfejtése Virchow-nak a congenitális tömlős vesék kifejlődésére vonatkozó magyarázatát is támogatja. ö. Kórtani észleletek a házi nyál két hátulsú végtagjának 6 -2'i órai lekötését követő halál okát illetőleg. »Orvosi Hetilap.« 1893. 33. és 34. sz. A dolgozat egy, még Högyes tanár kolozsvári intézetében észlelt jelenségnek a magyarázatát igyekszik megadni, hogy t. i. a házi nyúl 2 végtagját in toto 24 órára lekötvén, utóbb az állatot hasztalan szabadítjuk fel, többé nem tartható maradandólag életben. Szerző vizsgálatai (bpesti ált. kórtani intézet) megmutatták, hogy a lekötésnek 6 órai tartóssága után már elpusztul az állat. Miért? Erre volt keresendő a válasz. Hosszas kísérletezés után, mely a Samuel-íéle lehűlési teóriát, a strangulált végtag szöveteiben mérgező anyagok keletkezésének föltevését stb. elejtendőknek mutatta, az eredmény az, hogy a halál előidézésében idegrendszerbeli elváltozások szereplését kell föltételezni. fH
