A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1897-1898 (HU-SEKL 1.a 23.)
1898. április 19., 7. rendes
3 6. Testsiilyingadozások belső betegségekben. »Gyógyászat.« 1894. Szerző a II. belklinikán 80 betegen végzett pontos súlyméréseinek eredményéből világítja meg azt a fontosságot, a melylyel a szabatos testsúly-meghatározások mint a beteg állapotának valóságos mutatói bírnak. A terjedelmes munkálat összegezésében több érdekes eredményt találunk följegyezve. A croupos pneumonia apyrexiájának első napjaiban pld. jelentékenyebb súlycsökkenések voltak kimutathatók, ez esetben épen rendkívüli a fogyás; tüdővészes betegeken klinikai kezelésben is van — bár csak elvétve — súlyemelkedés ; a czukorbajos főleg a bús-diéta folyamán veszít a teste súlyából stb. 7. Vérfajsúly-vizsgálatok. I. »Orvosi Hetilap.« 1894. Szerző kísérletei útján (II. belklinika) beigazolja, hogy a Hammerschla(j-té\e állítás, mely szerint a chloroform-benzólos-vérfajsúly meghatározási módszer a valódi fajsúlyértéknél alacsonyabb eredményeket ad, határozottan téves. Szerző kontrol-mérései ugyanis megmutatták, hogy a metódus a defibrinált vért 1 ezredrészszel, a fibrines vért pedig kb. 4'5 ezredrészszel jelzi épen magasabb fajsúlyúnak. E számok tehát korrekczióképen levonandók a közvetetlenííl leolvasott areometer-értékből, hogy a valódi vérfajsúlyt a Hammer schlag-féle eljárással megösmerhessük. A jelenség oka a chloroform-benzolkeverékbe ejtett csepp zsugorodásában rejlik. 8. Epekövek a budapesti hullaanyagban. »Orvosi Hetilap.« 1894. Statisztikai dolgozat a budapesti kórboncztani intézet 2958 hullabontási jegyzőkönyve alapján. Az összegezés szerint: a budapesti halottanyagban kis hián 5°/0 epekőeset fordul elő. Az egész anyag 55'9°/0-a férfi, 44'l°/o-a nő, míg az epeköves esetekből csak 33'5°/0-a férfi, ellenben 66'5°/0-a nő. A legnagyobb különbséget a két nem közt az epekő gyakoriságát illetőleg a 31—40. életévben elhaltak mutatták. Ebben a korban elhunyt 100 nő hullája csaknem 10-szer annyi esetben tartalmazott epekövet, mint az élet ugyané szakán elhalt 100 férfi holtteste. Az epekő-eseteknek csak 24°/0-ában volt jelen solitär kő. Epehólyagbeli elváltozást a kő-esetek teljes a/8-ában lehetett konstatálni, míg a vezetékek kóros elváltozásai ritkábbaknak mutatkoztak. Az epehólyag rákja 8-szor gyakrabban jelentkezett epekő mellett, mint a nélkül. .9. Ugyanaz részletesebben. »Magyar Orvosi Archivum.« IV. évf. 1. füzet. 10. Klinisch-statistischer Beitrag zur Frage der Verbreitungsweise der Tuberculose. »Pester med.-cliir. Presse.« 1S94. >To. 51. Saját klinikai tapasztalatok útján és a II. belklinika följegyzéseinek áttekintéséből szerző arra az eredményre jut, hogy a szülők és gyermekek gümőkórjának összefüggése egymással direkt öröklés vagy tisztán hereditárius dispositio révén: az esetek legnagyobb számában problematikus. Valószíníísége úgy aránylik a valószínűtlenségéhez, mint 1 : 2. A giimőkórság terjedésének főokát szerző a méhen kívüli fertőzésben találja. 1*
