A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1897-1898 (HU-SEKL 1.a 23.)

1898. január 25., 4. rendes

Tekintetes Orvoskari Tanártestület!

A f. évi május hó 6-án kezeimhez érkezett 809. sz. átiratban foglalt megbízásnak megfelelve, van szerencsém a Bäcker József dr. úr magántanári folyamodványára vonatkozó véleményes jelentésemet ezennel benyújtani.

Folyamodó 13 eredeti munkát csatolt és habilitationális dolgozataképen »A carcinoma uteri gyógyításáról« 1895. deczemberben megjelent dolgozatát jelöli meg.

A dolgozatok kivonatos ismertetését van szerencsém a következőkben előterjeszteni :

í. Tanulmányok a gyermekágy köréből.

»Orvosi Hetilap« 1887—88. évfolyamában. Közös dolgozat dr. Temesvári Rezsővel.

E dolgozatban szerzők a terhesek- és gyermekágyasoknak normál hőmérsékét és az érverés viszonyait igyekeztek megállapítani s keresték, hogy a méhnek involutiója a gyermekágyban, továbbá a tejelválasztás miként befolyásolja a gyermekágyas hőmérsékét.

I. A liőniérsék.

Bärensprungnak 1851, Damroschnak 1853, Jurgensennek 1873-ban végzett vizsgálatait röviden ismertetve, utalnak a nehézségekre, amelyekkel küzdünk, amikor a normális hő napi ingadozásait pontosan meghatározni akarjuk, és megállapítják, hogy a már létező adatok összehasonlításra alig használhatók. Uj alapot szerzendő 20 egyénnél végbéli és hónalji controlméréseket végeztek s arra a meglepő eredményre jutottak,

hogy a végbélben végzett hőmérés eredménye sokkal kevésbbé állandó mint a hónaljban végzett méréseké, mert az ingadozás feltűnően nagy a szerint, hogy mélyebben vagy kevésbbé mélyen van benn a hőmérő üres, vág)?, telt-e a végbél. Ép oly kevéssé megbízhatónak látszott a vaginális hőmérés, amelynek még szülészeti egészségi okok és a nőnek szemérem érzete is ellene szólt. Elkerülendő a másoknál u. m. Winckel és Alnoedenél becsúszott észlelési hibákat, pontosan szabályozott hőmérőkkel dolgoztak.

A gyermekágy II—VIII. napja alatt a napi hőingadozásban találták, hogy d. e. 4—10 óráig a hö emelkedik, d. e. 10-től d. u. 6-ig (az ebéd utáni rövid emelkedéstől eltekintve) egyenlő magas a hö; d. u. 6—12-ig a hő alább száll; éjjel 12-től

4-ig egyenlő alacsony. A napi hő-görbe Írására a d. e. 3, 8, déli 12 és d. u. 6 órai hőmérsékét találták legalkalmasabbnak.

Mindenekelőtt a terhesek hőmérséki viszonyait fürkészték és e végből 12 terhesnél 160 nap alatt 640 mérési adatot jegyeztek fel. A közép hőfok reggel 3 óra: 36-57; d. e. 8: 37-09; déli 12: 37 02; d. u. 6: 37'06; a napi átlag pedig 36'93° volt. Bärensprung ezt: 36'970-, Jürgensen pedig 3747—3749°-nak találta.

A hőbeosztás alapjául vizsgálataikhoz megállapították, hogy a 37'5 Celsius fok: rendes; a 87'5—38'0 Celsiusig: subfebrilis; a 38'—0 Celsiuson felüli: lázas.

Az említett terhesek említett vizsgálatából kitűnt, hogy ezeknek hőfoka körülbelül rendes, legfeljebb alacsonyabb, de semmi esetre sem magasabb a szokottnál.

1