A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1897-1898 (HU-SEKL 1.a 23.)

1898. január 25., 4. rendes

A) A szülés utáni hő.

110 épen szültnél tettek méréseket a legelső tisztogató eljárás bevégeztével, körülbelül 1/4 órával a szülés után.

Az eseteket a további vizsgálódás érdekében két csoportba foglalták: 1. csoport rendes és rendellenes szülések; a 2. csoport esetei két részletre oszlanak, aj a követő gyei’mekágy lázas vagy b) láztalan.

Feltűnő magas a szülés utáni hőnek átlaga, ha rendellenes volt a szülés és ha lázas gyermekágy következett reá.

Találták, hogy a rendes szülés a szülés utáni hőt nem emeli (a szülés utáni átlag: 37T2—37T6 C.). Kérdés, hogy mi emeli a hőt a szülés munkájában; vizsgálódásuknak conclusioja, hogy nem a méh összehúzódása,'hanem az egész szervezet izomactiója emeli fel a test hőmérsékét; könnyű szüléseknél az izommunka csekély, tehát a hőmérsék is alacsony, szűk medenczéseknól az izommunka fokozott és evvel a hőmérsék is fokozott lesz. A szülés utáni hőemelkedés másik oka: a szülőutak sérülése és az e helyen létrejött esetleges fertőzés. Amig amaz a gyermekágy lefolyására közönyös, addig ez a gyermekágy prognosisát gyanússá teszi.

Arra a kérdésre, hogy »bir-e csakugyan jósló értékkel a szülés utáni hőmérsék ?« »Biztos feleletet nem adhatnak«, észlelésük azonban arra utalja, hogy »38° körüli hőmérsék a prognosist legfeljebb gyanússá, igen magas és igen alacsony hő határozottan roszra hajlóvá teszi.«

Fürkészve, hogy nincsenek-e a szülés lefolyásán kivül más körülmények is, melyek a szülés utáni hőre befolynak, Bärensprung nyomán a napi ingadozás szerint rendezték a rendes lefolyású szülések utáni méréseiket és azt találták, hogy »a hőemelkedés és a magas hőmérsék időszaka után bekövetkezett szüléseknél jóval magasabb a hőemelkedés mint a hőcsökkenési és az alacsony hőmérséki időszak után végződő szüléseknél.«

A szülésnek időbeli tartama szintén befolyásolja a szülés utáni hőemelkedést; e tekintetben azt találták, hogy minél tovább tart a magzat kitolásának szaka, annál magasabb a hőmérsék szülés után. A fájdalmak minőségére, a mire Winckel munkájában reflektált, minthogy objectiv értékű adatok nem nyerhetők, nem terjeszkedtek ki. Amint várható volt, az is kivilágosodott adataikból, hogy az először szülőknél (kik nagyobb izomi munkát végeznek a szülés alatt), a közvetetlen hőemelkedés nagyobb, mint az ismételve szülőknél.

B) A gyermekágy első napjának hője.

160 gyermekágyasnak hőjét az első 24 órában 2 óránkint mérték (kivéve esti 10-től reggel 3-ig). A rendes szülés után a hő folyton emelkedik (0‘51, illetőleg 0’63 C.-sal) és 6—7 óra múlva éri el a maximumot; ezután folyton csökken 10—12 órán át, úgy hogy 16—19 óra múlva szülés után éri el a minimumot, amikor 0‘31, illetőleg 0'22°-kal alacsonyabb, mint volt mindjárt szülés után.

Tovább vizsgálva a gyermekágy lefolyásában a hőgörbét, azt találták, hogy: ha a szülés utáni rendes hőemelkedés idejében, vagyis 4—7 órával szülés után a rendesnél magasabb hőmérsékét találunk is (akár 38'6°-ig), ez a gyermekágy lázas lefolyását még nem jósolja; másképen áll azonban a dolog, hogy ha a lázas hőemelkedés folytatódik a csökkenési idő beállása nélkül erős hőexacerbatiókkal: ezen hőemelkedés a gyermekágy lázas lefolyásának nem prognosisát, hanem diagnosisát állapitja meg, azaz, nem hogy lesz, hanem hogy van láz. Az első 24 óra hőmenetének normális viselkedése a gyermekágy láztalan lefolyását még nem biztosítja.

Iff