A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1897-1898 (HU-SEKL 1.a 23.)

1898. január 25., 4. rendes

3 ismételve szülök lágyrészei kevésbbé ellentállók. Lényegesen mások a viszonyok, ha a fej szűk medenczén halad át, mert ez, saját minősége szerint, egész sajátságos módon változtatja meg a fej idomát, mintegy rásüti a bélyegét, — a mint 19 lapos, 21 egy­aránt szűk és 3 általánosan szűk lapos medenczés szülés megfigyeléséből kiderül. — A térfogatkisebbedés föltevését negatív módon látszik 2 arcfekvés igazolni; itt ugyanis valóságos kompenzatorikus megnyúlást talált a szerző, a csontok egymásratolása ellenben hiányzott; mit úgy magyaráz, hogy a deflexio-okozta megnyúlása alatt a nyaknak az erek összesajtolása miatt nem ürülhet ki vér a koponyából s ez okból nem is kiseb­­bedhetik. A farfekvéses magzat feje sem eredeti alakú (4 eset), de mégis gömbölyűbb, mivel a nyomás egyenletesebben éri. — Az anya fejével való összehasonlítása czóljából, 62 fiú- és 38 lány-újszülött anyjának a fejét is megmérte a szerző és a megfelelő indexeket állítja össze táblázatosán. Az eredmény az, hogy a leány-újszülöttek agy­koponyájának hátsó fele kicsinyített alakja az anya fejének. Fiúk feje kevesebb hason­latosságot mutat anyjuk fejével; lehetséges, hogy az atyáéhoz hasonlítanak inkább. 3. A galvánáram hatása a méh íibromyomáira, egy eset kapcsán, 11 lap; ugyanaz: Beitrag zur Wirkung des galvanischen Stromes auf d. Fihromyome der Gebärmutter, 8 lap. Az idevágó irodalom rövid áttekintése után szerző egy esetet ír le, a melyben a köldököt Vj2 ujjnyira meghaladó méhmyoma hosszabb időn át vérzéseket tartott fenn, melyek nagyfokú anaemiát okoztak. Szerző villamozással kezelte hosszabb ideig (50—140 m. a.), s e kezelés eredménye az volt, hogy a vérzés csakhamar savós folyásnak engedett helyet, s később szilárd »hájkinézésü« darabok kezdtek távozni hüvelyéből. A daganat e közben felényire apadt s a nő teljesen összeszedte magát, havi baja mérsékes lett. — A kiürült részletek részben elmeszesedett és nekrotikus fibromyomás daraboknak derültek ki a mikroskop alatt. —- Szerző a galvánáram e hatását nem az elektrolysisnek, hanem a polaris (caustikus) befolyásának tulajdonítja, s úgy vélekedik, hogy e polaris hatás a myomát tápláló erekben thrombosist okoz, minek következtében a daganat lassan elhal és részletenkint kiürül. Hogy e kilökési folyamat minden szétesés és büzösség nélkül folyt le, ezt a szerző az állandó áram tevőleges sarkán mutatkozó hatalmas antiseptikus hatásnak tudja be. 4. A méh és függelékeinek lobos bántalmai, 10 lapra terjedő fölolvasás. — Ugyané tárgyat fejtegeti bővebben: 5. A női genitáliák lobos bántalmai czímü, 44 lapra terjedő tanulmány. Manapság azt tudjuk, hogy a méh és petevezető egyes rétegei szorosan össze­függő egészet alkotnak, s hogy az egyiknek megbetegedése a másikra is befolyást gyakorol. Hozzájárul, hogy a nyirokórrendszer az összes nemi szerveket egy nagy egészszé egyesíti (Poirier), minek következtében a genitáliák egy részének megbete­gedése múlhatatlanul kisebb-nagyobb mértékben terjeszkedik el a többi részeire is. Ez okból jobb, ha nem szólunk »endometritis«-ről stb., hanem az egész szerv meg­betegedését jelöljük meg (metritis, salpingitis stb.), minthogy az illető szervnek egyes rétege alig betegszik meg egymagában. — A betegségek osztályozásában ez idő szerint a szövettani vizsgálatok nem szolgáltatnak elégséges alapot, a miért más fölosztási elvhez kell folyamodnunk. Szerző nézete szerint ez idő szerint legjobban látszik föl­használhatónak az aetiologikus szempont. Az idevágó bakteriológikus vizsgálatoknak terjedelmes áttekintése után szerző a nemi részek nyálkahártyájának megbetegedését két főcsoportra osztja: 1. tiszta infektiosus, 2. szövődményes alakok; — amahhoz a gonorrhoikus és katarrhalis, emehhez a m. post abortum (fungosa stb.), az exfoliativa és m. atrophicans tartoznak. — Továbbterjedés tekintetében úgy látszik, hogy a gonor­rhoikus virus inkább a nyálkahártya, a katarrhalis inkább a nyirokerek mentén szeret haladni, bár kivételek is léteznek. — Az infektiosus betegségeknek két főalakja pro­gnostice különbséget mutat; a gonorrhoikus inkább helyi bajokat okoz, a katarrhalis (puerperalis) az egész szervezetet hozza veszedelembe. — Ma már abban a helyzetben vagyunk, hogy a lobos betegségek egyes alakjait klinikailag meg tudjuk egymástól 1* l}o

Next

/
Thumbnails
Contents