A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1897-1898 (HU-SEKL 1.a 23.)

1898. január 25., 4. rendes

B) Erverés. . 12 terhesen tett 640 észlelés alapján szerzők az érverés középszámát 86-nak állapítják meg. G-yermekágyasok észlelése 9000-nél több esetben történt. Közvetetlenül a lebetegedés után a középszám 76 — 80. Már az első napon az árverés egyenletesen csökken, ingadozása pedig a hő menetével tart lépést az első 6—7 órát leszámítva, a mely alatt a hő emelkedik. Táplálék fölvétele az érverést szaporítja. Az- első 8 nap alatt az érverés egyenletesen ritkul, úgy hogy a nyolczadik napon a legritkább. Legritkább 36 és 32 érütés; 15 gyermekágyas 40 vagy kevesebbet mutatott. Ismételve szülteken nagyobb ritkulását észlelni. A szerzők ezután e ritkulás okát tárgyalják, s a közzétett véleményeket áttekintve, arra a véleményre hajlanak, hogy a vér minőségének megváltozása okozza, testi és kedélynyugalom pedig elősegíti. Jóslat tekintetében csak oda nyilatkozhatnak a szerzők, hogy a mig ritka a pulsusa, a gyermekágyas nem szenved komoly lázas betegségben.

C) Az involutio. A méh-mérések különféle módjait fölsorolva, a szerzők észleléseire a külső mérést (hossz- és szélesség) választják. Szülés után a méh hossza 10'91, szélessége 1105; a gyermekágy első napján 2’0, illetőleg 0'84-el nagyobb. Azontúl egyenletesen fogy a VIII-ik napig, átlag 0'89 és 0'58 naponkint. A hosszúság fogyása legnagyobb a II. és III-ik nap között; a szélesség kisebbedése egyenletesebb. Szoptatóknak méhe jelentékenyebben kisebbedik, úgyszintén ismételve szülteké. Utófájdalmak a test hömérsékére mi befolyást sem gyakorolnak. Szerzők végre arra a meglepő eredményre jutnak, hogy a test hőmérsékének fokozása (láz) a méh kisebbedését jóval fokozza, és ezt a fokozott anyagcserével hozzák összefüggésbe.

D) A tejelválasztás. Először szülteknól leggyakrabban a III—Yl-ik, ismételve szülteknél a II—IV-ik napon kezdődik; amazok a Il-ik, ezek az I-ső napon kezdenek szoptatni. Mi befolyással van a tejelválasztás a hőmérsékre? A III-ik napon mutatkozó pár tizedfoknyi hőemelkedés nagyjában összeesik a tejelválasztással és az emlőknek nagyobb működésére vezethető vissza. Lázas hőmérsék azonban, ha egyéb oka nincsen, az emlők megbetegedésére vall. Bimbóbajok höemelkedést, fekélyek rendesen lázas höemelkedést okoznak. Az árverésre a tejelválasztás lényeges hatást nem gyakorol.

A szerzők ezután még az »egészséges gyermekágy«-gyal foglalkoznak s az idevágó közleményekkel (Credé).

2. A szülés passiv tényezői, 1891. 29 lap. Ugyanaz: Die passiven Geburtsfactoren, 35 lap, — Szerző következő kérdések földerítését tűzte ki föladatául: 1. Mikópen alkalmazkodik a fej a medenczében; alakját változtatja-e meg vagy térfogatát is? 2. Létezik-e kompenzatorikus megnyúlása a fejnek? 8. Miképen viszonylik a magzat feje az anya fejéhez? — Vizsgálatának anyaga 200 szülés, melyeket úgy észlelt, hogy a gyermek fejét közvetetlenül a szülés befejezte után megmérte s összehasonlította azokkal a méretekkel, melyeket a 8. napon nyert. Ezt az utóbbi napot tekinti ugyanis megelőző próbaméretei alapján annak az időnek, a melyben a gyermek feje már visszanyerte eredeti alakját. A mérési hibák kikerülésére irányzott igyekezeteit fejtegetve, átmegy az újszülött fejének pontos leírására s azoknak az anthropologiában divó méreteknek megjelölésére, melyeket vizsgálatai közben használt. — A fej és medencze közötti viszony földerítése czéljából 192 koponyafekvésben született gyermeknek fejméreteit állítja össze s arra a következtetésre jut, hogy a fej születése alatt minden átmérőjében kisebbedik, a nagy ferdét leszámítva, mely csekély meghosszabbodást látszik mutatni. Ez alakváltozásának főoka az a nyomás, mely a fejnek kis ferde átmérője irányában hat; kompenzatorikus megnyúlása nem keletkezik, és a fej idom- és térfogatváltozásnak van alávetve. E tórfogatkisebbedés úgy jön létre, hogy az agynak folyó részei (vér, savó) a nyomás alól a törzsbe és a gerinczcsatornába nyomulnak. Mi az oka e nyomásnak? A medenczének ürfogata még az érett fejre nézve is kedvező; annál kedvezőbb a koraszülött fejére. Minthogy ez utóbbi is teljesen hasonló módon változik mint amaz, a nyomás nem származhatik a medenczétől, hanem a lágyrészektől. Ezt bizonyítani látszik az is, hogy táblázatos kimutatás alapján ismételve szülöttnek feje kevésbbé változik meg, mint először szülötté, mivel