Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1969-1970
1970. május. 22., 4. Rendes kari tanácsülés
2 lokalizációját a csiranövény hajtásában és a primer lomblevélben észlelt szövetfejlődési viszonyok, valamint az elvégzett hisztokémiai vizsgálatok alapján tárgyalja.- A bevezetés második részében általános bepillantást ad a jelölt 132 évre visszatekintve a kiválasztás szövettani-, sejttani vonatkozású szakirodalmába. Az összeállitás kellően tanusitja, hogy jelölt felkutatta ét; ismeri a kérdés leglényegesebb fénymikroszkópos, mikrokinematog.ráfiás eredményeit, összefoglaló referátumait., sőt az utóbbi években kiterebélyesedő elektronmikroszkópos kutatások néhány gyógynövényre vonatkozó megállapitásokkal is megismerkedett. Az értékeséé második fejezete a vizsgálati anyagokról és a feldolgozás móaszeгérői szó1. Ennek keretében rövid leírást olvashatunk többek között a cserszömörce reproduktiv rendszerének néhány részletéről /virág-, virágzat-, terméságazat-* termés alakulás változatosságáról/, gyenge ás bizonytalan cs.irázóképességéről, termőhelyi viszonyairól. A jelölt megfelelő vizsgálati anyag biztositására több éven át csiráztatási kísérleteket végzett éretlen, majd érett csontár-termésekkel rétegzési módszert alkalmazva. Ezek nagyon eltérő eredménnyel zárultak. Végül is sikerült cs&ranüvény eket nevelnie a szövetfejlődési és hisztokémiai vizsgálatok céljára. A szükséges sorozatme tszetek előállítására, festésére, állandósítására, stb. a szokásos mikro technikait és fototechnika;' eljárásokat alkalmazta. Ennek során kellő gyakorlatra tett szert, amit az értekezés illusztrációs anyaga is alátámaszt.~ Az értekezés harmadik fejezete az önálló vizsgálati eredményeket tartalmazza, de bevezetőként a. cserszömörce balzsamjai at alva! kapcsolatos szükebbkörü szakirodalmi eredményekre is kitér amit véleményem, szerint már előbb az I. fejezetben ismertetni lehetett volna, annál is inkább, mert a közölt adatok közvetlenül nem hozhatók összefüggésbe a szorosan vett témánál és vizsgalatokkal.- Az önálló vizsgálatok és kísérletek eredményei közül figyelemre méltóak az- alábbiak. 1. / Miután a csontár termésben lévő mag nehezen csírázik, a vizsgálathoz szükséges csirar övények nevelése nehézségekbe ütközött. Ezért jelölt különböző kísérletet óllitott be. Csírázási kísérletei arra az eredményre vezettek, hogy az anyag a kipróbált eljárások közül az un., egyszerű rétegezesi módszerrel jól csíráztatható, 2. / Érdeme* az- értekezésnek, hogy elsőként tárgyalja részletesebben f.e önálló vizsgálatok alapján a balzsamjáratok topehisztológiaí. viszony os jellegseiessegeit a heveny reproduktív rendszerében, valamint az embrió egyes része iben. 3»/ Fontos és a vizsgáit növényre nézve uj megfigyelésnek, ill- megállapítás- air. tekinthető a schizogen, balzsaamjáratok prokambiális eredete és az, hogy e járatok differenciálódása a vizsgált vegetati1 és reproduktiv szervekben előzi & primer szállító elemek megjelenési 4«/ Figyelmet érdemelnek végül azok az eredmények is, melyek szerint a poll fenol természetű vegyülő tok keverékéből élló cserzőanyagok loka llzációja a primer lomblevelekben nem egy meghatározott szövettájho: kötött jelenség, hanem a szervet felépítő mindhárom, szövet rends zerr* kiterjedj olykor /pl. a szállátószövetrendszer körül/’’ un. cserzőanyag' ertt sejtekben történik a felhalmozódás.- Ezzel a megállapítái sál kapcsolatban felvethetjük azt a kérdést, hogy az a megfigyelés mennyiben érvényes a növény többi szervére is ? 8807/1970, 2.20
