Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1969-1970
1970. május. 22., 4. Rendes kari tanácsülés
- 3 -5»/ Az értekezésben előforduló szövegközti ábrák és rajzok csaknem mind jól sikerültek és kellően alátámasztják a szöveged anyagot. 6./ Az eredmények megvitatása c. fejezet kissé bővebb tárgyalást érdemelt volna. Az összefoglalás és az irodalom viszont általánosságban kielégítő « A fentiekben röviden vázolt pozitívumokkal szemben néhány negativum is előfordul az értekezésben. Ezek közül az alábbiakra hivom fel jelölt figyelmét: a./ Helyenként hibás Írásmód szerepel a magyarázó szövegben: pl. 3«oldalon "Skumpia" helyett Scumpia b. / "A kiválasztás hisztológiai, illetve citológiai vonatkozásainak kutatása a szakirodaion tükrében" című fejezet kissé részletesebb és szélesebb körű kidolgozást érdemelt volna. Az irodalmi felsorolásban szereplő dolgosatok eredményeit legalább nagy vonásokban ismertetni lehetett volna. Ugyan igy utalni kellett volna Amelunxen-nek 1964-1969 közötti években közölt kutatási eredményeire is. Hiányzik továbbá E. Schnepf idevágó munkásságának méltatása, valamint a következő munka lényegéről szóló beszámolás: "Schnepf E.: Sekretion und Exkretion bei Pflanzen. - Protoplasmatológia VIII, 8. Wiefi u. Név/ York: Springer 1969. Figyelmébe ajánlom jelöltnek A.E. Vasilijev leningrádi kutatónak /Komarov Botanikai Intézet/ utóbbi években a kiválasztással kapcsolatban, publikált elektronmikroszkópos eredményeit. c. / Az ábrák sorszámozása nem következetes, mert a 3«,4., után a 2.a, majd az 5., 6., következik. d. / A szakirodalom felsorolásában i3 találtam javításra szoruló apróbb hibákat, elírásokat. Ezekre vonatkozó észrevételeimet közvetlenül bejegyeztem a szöveganyag mellé. Mindezek után egybevetve az értekezés pozitívumait és negatívumait arra a megállapitásra jutunk, hogy utóbbiak, bár javításra szorulnak, de az értekezés értékét nagy mértékben nem csökkenti. Az értekezés ugyanis amellett, hogy több uj felismerést és megállapitást tartalmaz, kellően bizonyltja a jelölt kutatási készségét, a vonatkozó mikrotechnikai, fototechnikai gyakorlottságát, hisztokémiai jártasságát, az általános szakirodalmi tájékozottságát, nemkülönben az önálló kutatómunkára való alkalmasságát. Az előadottakat összefoglalva Szabó László értekezését jó munkának tartom és gyógyszerészdoktori szigorlat alapjául elfogadom. Dr .Sárkán.y Sándor s. к. P.ho egyetemi tanár i V 8808/1970
