Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1969-1970
1970. május. 22., 4. Rendes kari tanácsülés
J/ л <ттб££ • SEMMELWEIS ORVOSTUDOMaNYI EGl'ETEM „ . , . Gyógynövény és Drogismereti Intézet Budapest, VlII.líllői-ut 26.III.em. Budapest, 1970.március 3. 362/1969. Dr.Végh Antal dékán urnák Budapes t Dékán Ur ! Szabó László gyógyszerész, A balzsamjáratok kialakulása és a cserzőanyag lokalizációjának kérdése a cserszömörce /Cotinus coggygria Scop./ néhány szervénél egyetemi gyógyszerészdoktori értekezését az Eötvös Loránd Tudományegyetem Alkalmazott Növénytani és Szövettéjlődéstani Tanszékén és az Országos Agrobotanikai Intézetben, Tápiószelén készítette. Az értekezés 85 oldalra terjed és 48 ábrát foglal magába, mely utóbbiak közül 34 mikroszkópos felvétel. Beosztása a következő: Bevezetés 12 oldal; A vizsgálati anyag és a feldolgozás módszerei 13 oldal; A vizsgálat eredményei 50 oldal; Az eredmények megvitatása 2 oldal; Összefoglalás 2 oldal; Az irodalom pedig 7 oldal terjedelmű, és 70 forrásmunkát sorol fel. A szerzőnek az volt a célja, hogy a cserszömörce balzsamjáratainak fejlődését és a cserzőanyag lokalizációját vizsgálja meg a csiranövény hajtásaiban, továbbá azt, hogy differenciálcdik-e schizogen balzsamjárat a virágban, a termésben és az embrióban. A bevezetésben a cserszömörce felhasználását, ipari /régi cseffiőszer kivonata/, gyógyászati, kertészeti jelentőségét ismerteti és közli egy disszertáció cimlapját, mely 1773*‘ból származik, a Skumpiával /Cotinus/ foglalkozik, Kolozsvárott nyomtatták! Majd a növényre vonatkozó eddigi anatómiai, szövettani, fejlődéstani, biokémiai problémákat érinti. Ezután a kiválasztás hisztológiai, illetve citológiai vonatkozásainak kutatásáról számol be részletesen a szakirodalom alapos kritikus feldolgozása alapján. Részletesebben tér ki a hazai kutatások ismertetésére és részben értékelésére is. A vizsgálati\anyag és feldolgozás módszerei fejezetet a virág és a termés sajátos alaktani viszonyai és csirázóképes magvak illetve termések gyűjtésének ismertetésével kezdi. Ezután csi-ráztatási kisérleteiről számol be. Itt bizony jelentős nehézségeket kellett leküzdenie. Ugyanis a csirázási arány nemcsak 15-40, de 15 és nulla % is volt. Ezután a csiranövény jellemzéséről tesz emlitést. A mikrotechnikai feldolgozás módszereinek ismertetése zárja le ezt a fejezetet. Vizsgálatainak eredményeit 5 pontban tárgyalja. 1. / A cserszöi^öpcére vonatkozó szakirodalom értékelésével kezdi, a schizogén balzsar&járat jelenléte és szervezőlése az Anacardiaceae család tükrében a plagiotrópos hajtásban. 2. / A balzsamjárat vizsgálata a virágban, a termésfalban, a csira sziklevelében és tengelyében;, . Z\1
