Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1969-1970
1970. május. 22., 4. Rendes kari tanácsülés
2 3./ A balzsamjáratok differenciálódása és elhelyezkedése a csiranövény hajtásában. Ez utóbbi két pontban igen gazdagén .. jól illusztrálva számol be munkájának döntő részéről. 4«/ A balüsamjárat kiválasztó működéseinek hipotézise a szakirodalom alapján cimü pontban értékes kritikaiturgyává teszi és megfelelőképpen támasztja alá az újabb felfogást a régebbivel szembefc., és igazolja saját készítményeinek ismertetése révén. 5./ Pontban a cserzőanyag lokalizációjának kérdéseivel és ezek szövettani, vonatkozásaival foglalkozik. Ez a másik jelentős része értekezésének; hasonlóképpen kellő felvétel illusztrálásával, azok magyarázatával bizonyltja megállapításainak helyességét. Itt azonban a cserzőanyagok jellemzésére, kémiájára vonatkozóan szivesen olvastam volna többet. Igaz, hogy ez nem képezte a disszertáció célkitűzését, még a cőmből sem következtethetünk rá. Mindenosetre érdeklődésre tarthat számot, főként ha már a legújabb irodalmi eredményeket ismerteti; igaz, hogy csak a képletekre és elnevezésükre vonatkozóan. Az eredmények megvitatásából és az összefoglalásból kiderül, hogy célkitűzéseinek sikerrel megfelelt. Megállapította, hogy a csiranövény hajtásában a schizogen balzsamjáratok a nyalábok háncsrész ében fejlődnek és igy a szállitószövetrendszerrel azonos ldütásuak. Már a fiatal csiranövényben intenzív exkréciós működést fejtenek ki. Ezek a schizogen balzsamjáratok megvannak már a viráglevelekben, termésfalban és az embrió szikleveleiben és a csira tengelyében is. A járatok minden esetben primér, tehát prokambiális származásúak, sőt már az elsődleges szállitóelemek megjelenése előtt kezdenek differenciálódni. A cserzőanyagok a primér lomblevelekben nemcsak a mezofillumban és az erek körül elhelyezkedő u.n. cserzőanyagtartó sejtekben, hanem a két epidermisz sejtjeiben és a hipodermában is kimutatható, főleg a szállítószövetek mentén. Végül a balzsamjáratok primér jellege feltételezi azt, hogy az embrió fejlődése során kialakult schizogen balzsamjáratok már exkréciós tevékenységet folytatnak. A disszertáció gazdag irodalmi anyag felhasználását tükrözi. Gazdagon, helyesen illusztrált; a jelentős mikroszkópos fénykép mellett több változatos rajz és néhány foto is szerepet kapott az anyag előadásában. Persze elkerülhetetlen, hogy néhány apró hiba be ne csússzon /pl. a 46, ábrán a balzsamjárat nincs bejelölve, de azért szembeötlő/. Viszont a 16. ábrán a radikuláris részből /?/ készült metszeten a bjk és pkny elkülönülése ill. felismerése bizonytalan, az elhelyezkedésük szokatlan, mivel 2-2 párhuzamosan van egymás felett. A disszertáns helyes feladatot tűzött ki maga elé, azt jól meg is oldotta. Az értekezés beosztása, tárgyalása, a módszer, a vizsgálatok szaktudásról tanúskodnak; a stílusa jó, folyamatos, gördülékeny, változatos. Az elért eredmények arról tanúskodnak, hogy a szerző jól ismeri anyagát, a reá vonatkozó irodalmat. Szélesebb látókörrel rendelkezik és alkalmas arra, hogy további tudományos munkát végezhessen. Az elmondottak alapján a benyújtott dolgozatot gyógyszerészdoktori értekezésként elfogadásra alkalmasnak Ítélem és javaslom, hogy szerzője gyógyszerészdoktori szigorlat letételére engedélyt kapjon. Dr.Halmai János s.k. egyetemi tanár- lift —
