Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1966-1967
1966. november. 29., 2. Rendes kari tanácsülés
- 2 -A habzás és a habgátlás modellezésére egy cső és egy keverő fermentor készüléket szerkesztett a szerző«. A betáplált levegő mennyisége a beépített rotaméter segítségével jól mérhető volt. Vizsgálta a forgalomban lévő táptalajok felületi feszültségét, valamint a fermentor modell készülékek segítségével a ífe Ihabzás és a spontán habletörés idejét, valamint a habstabilitási i.riáe.xáf:*,/1 A szerző kis ér leteket végzett a fehérjeforrásként számbajöhető anyagok, az energiaforrásként szereplő szénhidrát táptalajkomponensek, valamint az anorganikus részek szerepére a felhabzás folyamatában. Szisztematikus kísérleteket végzett'a hősterilezés és az idő szerepének tisztázására a taáptaiaj habzásánál, Mérte a legtöbb jelentős habgátló felületi, ill, az olaj-viz határfelületi feszül ti ;égét valamint a határfelületi feszültség csökkentő hatást különböző kombinációkban. Foglalkozott a gyapjuviasz-orsóolaj. rendszer habgátíó hatásának az , oxigén oldódásra gyakorolt hatásával és megállapította, hogy lineáris függvénykapcsolat áll fenn a kísérletesen mért tioszulfát fogyás és az idő között. Empirikus egyenletet ad meg a szulfitszám /S / számítására. Végezetül a Gyógyszerkutató Intézet kísérleti üzemében 50 - 1000 1 méretben kísérletek folytak a szerző által a mérései alapján javasolt gyapjuviasz habgátlóval különböző antibiotikum fa jták tenyésztésénél. Az eredmények kedvezőek voltak. A disszertáció értekelése; A szerző kísérleti Danikájának eredményeképpen szabadalmi bejelentést tett, egy a mérései alapjván legjobbnak ítélt gyapjuviasz tartalmú kémiai habgátló felhasználására, A javasolt rendszer előnyös tulajdon-ságait tekintve felülmúlja az iparban jelenleg alkalmaott megoldásokat. A munkaterület további problémáinak tisztázásához jelentős, hogy irodalmi előzmények nélkül módszereket dolgozott ki a táptalaj egyes fizikai-kémiai paramétereinek objektiv meghatározására. Megállapitóttá, hogy süllyesztett tenyésztés esetén a felhabzáö- nem -küszöbölhető ki, mert ez a levegőztetés megszüntetésével volna egyértelmű. A disszertáció hiányosságait az alábbiakban összegezem: Az értekezés 85.oldalán a szerző szerint, ha a gyapjuviasz mennyiségét az orsóolajban 50 %-ról 40 ?6-ra emeli akkor a szétterülés! koefficiens /S/ értéke - az e ddigiektől eltérően - csökken. A táblázat adatai szerint pedig - ezzel ellentétben - növekszik. Ha figyelembe vesszük a mérés hibahatárát úgy helyesebb volna azt mondani, hogy a. 40 %-os értéknél a szétterülés! koefficiens értéke gyakorlatilag nem ví ltozik. A disszertáció 89.oldalán az-oxigén oldódási, sebesség vizsgálatnál - feltehetően elírásként - a szerző kalciumszulfátot használ katalizátorként kémiailag nem feltételezhető, hogy a kalciumszulfát katalizálná a folyamatot. Összegezve: Szarka László gyógyszerész doktori értekezésében igen széleskörű' es" korszerű irodalmi tájékozottságról, nagy szorgalomról, rendszerezett és igen gondos kísérletező kedvről tett tanúságot, Az értekezés eredményeit mind a gyógyszer, mind pedig más kémiai jell^ü iparág területén hasznosítani lehe t, ezek alapján tisztelettel javasolom az értekezés elfogadását és a jelölt doktori szigorlatra bocsátását. Budapest. 1966.-október 1„ ~ n „ , ^ Dr.Pandula Egon s.k* egyetemi tanár 9023/1966.- АГ) C7
