Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1963-1964

1963. október. 5., 1. Rendes kari tanácsülés

- 35

Igen szép és megnyugtató volt Zalai doktornak, mint előadónak az egy éves működése, amit ennek a tárgynak egyetemi stúdiummá való kialakítása érdekében végzett és a kitünően megszerkesztett jegyzetet is közrebocsátott. Kari szinten semmi aggálya nincs azzal kapcsolatban, hogy a vizsgáztatást ő vezesse le, de az egyetemi szabályzatnak vannak ennek bizonyos előírásai, hogy ki doktoráltathat.

Nagyon örül, hogy Halmai professzor ur ezt a kérdést felvetette. Abban az irányban fognak törekedni, hogy Zalai doktor szigorlatoztathasson, ha a szabályok megengedik.

Kéri a Kar véleményét a témával kapcsolatban.

A Kar egyhangúlag, elfogadja a témát.

Dékán: általánosságban kivánja még megjegyezni, hogy külön gondot jelent az opponensek kijelölése a szervezésügyi témák esetén. Ezen a területen a legváltozatosabb disszertációk fognak beérkezni. Jelen esetben, úgy gondolja Métneki főosztályvezető lesz erre felkérhető.

Kéri Zalai doktort, kisérje figyelemmel a disszertáció elkészülését és ha valami probléma felmerülne, tájékoztassa a Kart.

Dékán: mint a Gyógyszertszi Kémiai Intézet igazgatója, Hollós Jenőnek, aki a Chinoin Gyógyszerárugyár analitikai laboratóriumában dolgozik, disszertációs munkáját szeretné ismertetni. Nevezett engedélyt kapott a disszertációjának a gyárban való elkészítésére. Állandó jelleggel beszámolt előrehaladásáról, a gyárban pedig V/eszely Flóra kandidátus ellenőrizte. Tematikáját az alábbiakban terjeszti elő:

"A gyógyszerészdoktori fokozat elnyerését célzó disszertáció témáját az alábbiakban jelölöm meg: "A vas-, a réz-, az ólom- és a cink-szennyeződés meghatározása szerves gyógyszerkészítményekben".

A leggyakrabban előforduló fémszennyeződések érzékeny ás szelektiv meghatározására alkalmas előirat kidolgozását kisérelem meg.

л gyógyszerkészítmények legvalószinübb szennyeződése a vas, az ólom, a ráz és a cink. A különböző gyógyszerkönyvekben ezek vizsgálatéra találunk előiratot; ezért dolgozatomban e négyféle nehézfémszennyeződés vizsgálatával foglalkozom.

Olyan eljárást igyekezem kidolgozni, amely egyszerű módon elvégezhető és a gyógyszerkönyvi szellembe illeszkedik, vagyis amellyel gyorsan és pontosan megállapítható, hogy a vizsgált készítmény nehézfém-szennyeződése nem haladja meg a szokásos mértéket. Szükség esetén, ha a megengedett határértéknél többet találunk, a vizsgálat folytatásával kvantitatív megmérhető legyen, hogy a szóbanforgó szennyeződésből mennyi van jelen.- Hű -