Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Kar - tanácsülések, 1961-1962
1961. szeptember 30., I. kari tanácsülés - Bejelentések indítványok
5 Ezt csakis úgy érhetik el, ha a kommunisták szilárd elvi egységét biztosítják és ha biztosítják az őszinte bizalmon alapuló olyan légkört, amely lehetővé teszi minden egyes becsületes magyar ember számára, hogy a ko^.-anunistak köré felsorakozva, akár az oktatási reform célkitűzéseit sikeresen megvalósíthassák az Egyetemen, akár a tudományos kutató munkában érjenek el újabb eredményeket, akár annak a célkitűzésnek a megvalósitásuról legyen 3zó, amelyet a művelődéspolitikánk irányelvei és pártunk VII.Kongresszusa úgy határozott meg, hogy egyre inkább mindenkinek el kell sajátítani a marxista-leninista világnézetet és a marxista-leninista világnézet és szocialista erkölcsre való nevelés, az az oktatói nevelői munka szerves része kell, hogy legyen minden Egyetemen, igy az Orvostudományi Egyetemen is. Most egy olyan időszakban élünk, amikor óriása lehetőségeink vannak arra, hogy a szocialista világ eddig elért eredményeit újabb eredményekkel tetőzzük, ennek nagyszerű megtestesüléséi* a Szovjetunió Kommunista Pártjának a programtervezete, a mi pártunknak és más kommunista pártoknak a népgazdasági tervekben foglalt nagyszerű célkitűzései. Másrészt olyan időszakot élünk, amikor az osztályharc nemzetközi színvonalon éleződik, amikor az imperialista háborús uszitó körök nem mondanak le a harmadik világháború előkészítéséről, hanem egyre újabb és újabb provokációs cselekményekkel igyekeznek a Dalle3-i politika/ folytatása révén a háborús szakadék szélére, «agy esetleg magába a szakadékba taszítani a világot és éppen ezért mindazoknak az erőknek, amelyek felsorakoznak világszerte és ezek az erők ma már nem 100 milliókat, hanem'ezer milliókat számlálnak, mindazoknak az erőknek az egész emberiség megmentése érdekében kell sikraszállni az emberi civilizáció, az emberi haladás, az emberi fejlődés megmentéséért és biztosításáért kell mindent elkövetni. Az a nyilatkozat, helyesebben mondva azoknak az intézkedéseknek és nyilatkozatoknak sorozata, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió Kormánya és a szocialista országok kommunista partjai és kormányai a közelmúltban tettek és a közeljövőben még tenni fognak, az imperialista rágalmakkal és provokációkkal ellentétben nem azt a célt szolgálják, hogy növeljék a háborús feszültséget, hogy hozzájáruljanak az imperialisták háborús hisztéria szitásához, hanem ellenkezőleg azt a célt szolgálják, hogy leleplezzék a háborús hisztéria keltést, hogy lefogják a háborús gyujtogatók kezét még akkor; araikor ez lehetséges, még mielőtt sikerül a hábiru szakadékaba taszitani az emberiséget. Olyan konkrét intézkedéseket tegyenek, mint pl. a 100 millió tonnas robbanóerejü bombáknak a bemutatásában, amelyek már régen készen vannak, csak azért nem mutatták be őket, mert azt hitte - jogosan remélte a Szovjetunió kormánya, hogy nem szükséges, hogy a saját szemükkel győződjenek meg a szocialista tábor erőfölényéről ahhoz, hogy józanabbul mérlegeljék az erőviszonyok olyan eltolódását, amelynek ezer és ezer jelét láthatták ennek a nagy hatóerejü bombának iel- robbantása nélkül is. A Szovjetunió tehát nem az erejét fitogtatja és nem a háborús hisztériát szitja, mint az imperialisták, amikor elhatározta ezt a nagyon felelősségteljes lépést, hogy ismét rátér a nukleáris bombakisérletekre, hanem kizárólag azért, mert az imperialisták háborús készülődései erre rákényszeritik és mert az emberiségnek meg kell mutatni, hogy milyen veszéllyel jár egy esetleges háború kirobbantása, milyen hazug az imperialistáknak az az állitása, hogy a háDoru esetleg bizonyos szűk korlátok közé szorítható, hogy csakugyan az egész emberiséget, vagy az emberiség nagy részét a kipusztulás veszélye fenyegeti, tehát minden becsületés
