Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Kar - tanácsülések, 1961-1962
1961. szeptember 30., I. kari tanácsülés - Bejelentések indítványok
Kivonat / А от a Budapesti Orvostudományi Egyetem Tanácsúnak 1961.szeptember hó 1-én megtartott kibővített egyetemi tanácsülésről felvett jegyzőkönyvből. Dr.Issekutz; A kibővített Egyetemi Tanácsülést megnyitja, üdvözli' az Egyetemi Tanács tagjait, külön szeretettel üdvözli Szörényi Sándor elvtársat, a Magyar Szocialista Munkás Párt Központi Bizottsága tagját, a Központi Bizottság Tudományos és Kulturális Osztályának helyettes vezetőjét, dr.Simonovits István elvtársat, az egészségügyi miniszter első helyettesét, Bakó Agnes elvtársnőt,a Magyar Szocialista Munkás Párt Központi Bizottságának tagját, a VIII.kerületi Pártbizottság első titkárát, Hantos János elvtarsat, a Magyar Szocialista Munkás Párt Budapesti Bizottsága Tudományos és Kulturális Osztályának vezetőjét és minden kedves vendéget. Felkéri dr.Simonovits István miniszterhelyettes elvtársat a tisztségéből lelépő rektort búcsúztató és a kinevezett, tisztségbe lépő rektort beiktató felszólalásának megtartására. Dr .Simonovits István miniszterhelyettes elvtárs felszólalása; ”Ti® telt Tanácsülés! Szeretettel üdvözlöm a Budapesti Orvos- tudományi Egyetem Tanácsának mai ülését, amely azért ült össze, hogy dr.Gegesi Kiss Pál elvtársnak, - aki 11 esztendőn keresztül állott a Budapesti Orvostudományi Egyetem élén, - eddigi munkásságát megköszönve, dr.Törő Imre elvtársra ruházzam az Egyetem állami vezetését. Az a 11 esztendő, amelyben Gegesi elvtárs az Egyetemet vezette a szocializmus és kommunizmus világméretű diadalának korszaka. Ez alatt a 11 esztendő alatt hatalmas lépést tett előre hazánk és a szocializmus építésében. Ez alatt a 11 esztendő alatt hazánkban au kát fejlődött api szocialista egészségügy. Egészében ezt a korszakot, ha az egészségügy/ szempontjából nézzük, mint a magyar egészségügy fejlődésének egyik legrohamosabb korszakát tekinthetjük. Csak pár számot mondok ennek jellemzésére; Ez alatt a 10 esztendő alatt kereken 5500 általános orvos hagyta el Egyetemeinket. 1954-1960-ig 17 ezerrel nőtt a szakképzett egészségügyi középkáderek száma, e 10 esztendő alatt 18.500-zal nptt a gyógyintézeti ágyak 3záma. Sokat javultak az egészségügyi munka feltételei és a munka minősége. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a lakósság lényegében majdnem teljes egésze dijtálán állami egészségügyi ellátásra jogosult. Ebben a fejlődésben nagy szerepet vitt hazánk legnagyobb egészségügyi intézménye, a Budapesti Orvostudományi Egyetem. a Budapesti Orvostudományi Egyetem fejlődése a Tanácsülés résztvevői előtt jól ismeretes, éppen ezért emlékeztetésképpen csak pár számot mondok; 1951.óta 4.159 általános orvos és mintegy 1500 gyógyszerész hagyta el az Egyetemet, 14 uj tanszék létesült s ezzel az Egyetem tanszékeinek száma 48-ra emelkedett. 19 tankönyvet Írtak az Egyetem professzorai. Megnyílt a munkás-paraszt gyermekek előtt az Egyetem s igy az Egyetem egyre inkább bázisa a szocialista értelmiség kialakulásának. Ha a gyógyítás munkáját riézzük, a Budapesti Orvostudományi Egyetem ágyainak száma 1252-vel nőtt. A kutató munkát jellemzi, hogy 84 tudományos monográfia és több mint 7000 közleményt dolgoztak ki
