Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Kar - tanácsülések, 1961-1962
1961. szeptember 30., I. kari tanácsülés - Bejelentések indítványok
- 2 ezen az Egyetemen. Ez a korszak a Budapesti Egyetem önállóságának első 10 éve. Úttörő munkát kellett végeznünk, ami abból adódott, hogy hazánkban is átkerültek az Orvostudományi Egyetemek az Oktatásügyi Minisztériumtól az Egészségügyi Minisztériumhoz. Nem lehet azt mondani, hogy a feladatok megoldásában mind a Minisztérium, mind az Egyetem részéről nem történtek hibák. Ezek a hibák egyrészt azokkal a hibákkal függnek össze, amelyek az egész ország állami és pártvezetésében megmutatkoztak, másrészt azzal, hogy a Minisztériumnak nem volt meg a kellő tapasztalata az Orvos- egyetemek irányítása területén. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ezek a hibák különösen 1956 óta, úgy a Minisztérium részéről, mint az Egyetem vezetése részéről nagy mértékben csökkentek. Egészében azt hiszem büszkék lehetünk arra az útra, amit megtettünk és ebben a fejlődésben jelentős szerepet vitt az Egyetem, annak allami vezetése is. Ezt mutatja, hogy pártunk és az Egészség- ügyi Minisztérium javaslatára az Elnöki Tanács magas kormánykitüntetésben részesítette Gegesi Kiss Pál rektor elvtársat, akinek eddigi munkásságáért az Egészségügyi Minisztérium a miniszter elv- társ és a magam nevében ezúton is köszönetét mondok. A mi munkánkat általában az jellemzi és az kell, hogy jellemezze, hogy az eredmények és hibák értékelése mellett elsősorban előre vessük tekintetünket. Az Egyetem előtt nagy feladatok állnak, az eddigi alapokon még gyorsabb ütemben kell továbbfejlődnie. Az Egyetem régi hármas feladata mellett, a szocialista egészségügyben négyes feladatai vannak. A Budapesti Orvostudományi Egyetemnek, mint az ország legnagyobb Egyetemének élen kell járnia a szocialista, kommunista világnézetű orvosok oktatásában, nevelésében, magasszínvonalú etikájának kialakításában. Ennek fontos része a következő években az oktatási reform kidolgozása és megvalósítása. A Budapesti Orvostudományi Egyetemnek élen kell járnia a gyógyítási munka színvonalában is, ennek feltételei a II. ötéves tervben tovább szélesednek. A magyar orvosi kutatás tradíciójának megfelelően, a szocialista tudománypolitikának megfelelően az Orvostudományi Egyetem a kutatási munka egyik fő bázisa kell, hogy továbbra is maradjon. Az Egyetem több mint 10 éve szerves része az egységes magyar egészségügynek. Ez lehetővé teszi, hogy az elmélet és gyakorlat kapcsolatát kiszélesítse, hogy az Egyetemi életet szervesen bekapcsolja az ország egészségügyi, életébe. Konkrétabban arra gondolok, amit rövidesen területi munkának szoktunk nevezni. Az egyetemi járóbeteg rendelés, az uj beutalási rendszer és az, hogy Egyetemeinkhez az orvos-ellátás, orvosképzés, gyógyítás bázisaként több megye kapcsolódik uj és szép feladat elé állította az Egyetemeket. Az elmúlt 11 esztendőben, különösen az első években a vezetés szükségképpen centralizált volt. Mi most úgy látjuk, hogy a demokratikus centralizmus elve szerint az egyszemélyi vezetés úgy erősítendő tovább a Budapesti Orvostudományi Egyetemen is, hogy az Egyetem ügyének intézésébe mind jobban bele kell vonni az oktatókat, elsősorban az Egyetemi tanszékek vezetőit. Ennek a nagy feladatnak a megoldásában minden segitééget megkapunk pártunktól és minden segítséget meg kell, hogy adjon az Egészségügyi Minisztérium. A szocializmus épitése megteremtette a tudomány felvirágzásának feltételeit. A szovjet tudomány eredményei igazolják a szocialista rend fölényét. Törvényszerű, hogy a
