Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Kar - tanácsülések, 1955-1957
1955. október 4., I. rendes ülés - Miniszteri leiratok
nem a termelő munkában, hanem oktató-nevelő intézményekben fejtik ki tevékenységüket, tehát a DISz munkája csak akkor lehet eredményes, ha egesz tevékenysége az összegyetemi nevelő munka szerves részét alkotja, ha a DISz szervezetek munkájukat az egyetemi oktatás feladataival összehangoltan, az oktató-nevelő munka célkitűzéseinek alárendelten végzik. Ez a célkitűzés határozza meg a DISz helyét és szerepét az egyetemi oktatótnevelő munka rendszerében. Ezt annál is inkább kel hangsúlyozni? mert Dísz szervezeteinkre is sokszor jellemző volt ezen alapvető feladat szemelől tévesztése, egyes ifjúsági vezetőink sokszor ezen elvtől eltérően, sőt néha ezzel szembehelyezkedve beszéltek és cselekedtek. A DISz szervezet az elmúlt években jó kapcsolatot igyekezett kiépíteni az egyetem állami vezetésével. Jelenleg az a- DISz feladata,, hogy ezt a jó kapcsolatot tovább fejlessze es elmélyítse. Ezen cél elérésére kétségtelenül a legjobb ut az úgynevezett akció bizottságok munkájának szélesebb alapra való helyezése, komolyabb feladatokkal való megbízása. Mint ismeretes, akcióbizottságok összegyetemi és évfolyamviszonylatban működnek. Az évfolyam-akció bizottságok tagjai; az évfolyamfelelős, az illetékes tanulmányi osztályi előadó, az évfolyam Párt és DISz titkára. Sokszor neheziti azonban munkájukat az, hogy egyes részletproblémákat nem ismernek eléggé mélyen, vagy nem ismerik teljes összefüggésében, ez azután megnehezíti a leghelyesebb megoldás kiválasztását. Az akcióbizottságok munkájának tovább javítása érdekében javasoljuk, hogy egészítsük ki nem állandó tagokkal, pl. szociális kérdések tárgyalásánál az évfolyam szociális felelőse, tanulmányi kérdéseknél a tanulmányi felelős legyen jelen. Javasoljuk továbbá, hogy üléseiket főként ne csak akkor tartsák, amikor valamilyen konkrét feladat vár megoldásra, hanem rendszeresen vegyék sorra az évfolyam munkájának egy-egy területét, rendszeresen tárgyalják meg a tanulmányi helyzetet,a tudományos körök működését, stb. A DISz szervezet úgy is igyekszik majd javitani kapcsolatát az állami vezetéssel, hogy nagyobb figyelmet fog tanúsítani az állami feladatok iránt. Eddig utólag regisztrálta a DISz a dékáni fegyelmi határozatokat, egyetemi kizárásokat, stb., helyesebb az a törekvés, hogy pl. fegyelmi ügyeket az évfolyam tárgyal meg először s tesz javaslatot az állami szerveknek. így a fegyelmi ügyek nagy nevelő lehetőségeit ki tudjuk használni. A DISz szervezet jobban fog élni azzal a lehetőséggel, hogy gyakrabban fog javaslatokkal, felterjesztésekkel állami szervekhez fordulni, - mivel kialakulóban van az üzemi DISz szervezet is, - ezért nemcsak a hallgatók, hanem az egyetem dolgozói ügyében is. A DISz-szervezetnek a professzorokkal, tanszékekkel, oktató személyzettel való kapcsolata lényeges erősítésre szorul. Hiszen a DISz legfontosabb feladata a nyugodt tanulás biztosításának segitése. A továbbiakban sokkal szélesebb mértékben kell támaszkodnia a Dísznek a professzorok, oktatók segítségére. Rendszeresíteni kell, hogy a professzorokat, oktatókat meghívjak a DISz taggyűléséire, cso- Dortgyüléseire, rendezvényeire. Az alapszervezet tanulást segítő tevékenységét, ilyen irányú munkájának formáit és módszereit a tanszékekkel való szoros együttmüködes talaján lefeet csak helyesen kialakítani. A tanszékektől, oktatóktól független tanulást segítő munka nem lehet eredményes, mivel elsősorban az oktatók látják, , hogy hol, milyen irányú segítségre van szükség. Ezért van szükség, arra, hogy az évfolyam vezetőségek és DISz csoportok ebben a munkában az oktatók által kijelölt feladatokhoz igazodjanak. Ehhez viszont az kell, hogy az évfolyam vezetőség a tanszékekkel, a DISz csoportok felelősei a gyakorlatot, szemináriumot vezető oktatókkal működjenek együtt. Már ebben az évben felelőssé tettük az évfolyamok vezetőségeit, hogy minden tanszékkel egy-egy vezetőségi tag épitse
