Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1965-1967
1966. június. 17., 4. Rendes kari tanácsülés
tanszéke van és 30-nál több tantárgya, ami önmagában ellentmondás. A kérdés az, kik legyenek a Kari Tanács tagjai és kik legyenek azok, akiknek a neve alatt a tárgy fut. Bnnek megállapítása kétféle lehet. Bizonyos elvileg megállapított irányelveket kell leszögezni és ezt bevenni kiegészítésképpen a Működési Szabályzatba és ennek eredményeképpen kari tanácstagok lesznek azok, akik az irányelvekben foglaltaknak megfelelnek. Vagy nem szögezünk le elveket, hanem a jövő tanévben a rektor úr vagy a miniszter adja meg névre szólóan a kari tanácstagságot és adja meg külön vagy párhuzamosan a tantárgy meghirdetésének jogát. Egyetemünkön az érdekeltekkel beszélgetést folytattak, de egyetlen elv körvonalai sem bontakoztak ki a beszélgetések so_ rán. A paragrafust semmibevéve hozzunk intézkedést ? A politi_ kai és a jogi kérdéseknek olyan összeegyeztetése szükséges, ami lehetővé teszi, hogy egységes intézkedést hozzanak. Több elvtárssal tárgyalt, azonban egy sem volt, aki a saját tárgyán kivül konkrét javaslatot tudott volna adni a többi tárgyra vonatkozólag. Az 6 egyéni véleménye az, ma még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy elvileg le tudnánk szögezni, kik legyenek a Kari Tanács tagjai és kiknek a neve alatt fusson a tantárgy. Megoldás volna, ha eltekintenénk a Szabályzattól és az Egyetemi ~ Tanács javasolná a Minisztérium felé, kik legyenek a tanácsta" gok, a 4 fogászati klinika professzora, a 3 központi tanszék vezetője és további 10-12 vagy meg nem állapított számú tag. A kinevezés lehet egy évre szóló vagy visszavonásig. A gondolatok között, amik ezzel kapcsolatban támadtak ellentmondás van. Ha az Egyetemi Tanács elfogadja a FK javaslatát, ellentétbe kerül a GyK-val és megfordítva. Ezért vállalkozott a vitában való részvételre. A Pártbizottság álláspontja az, szükséges most már tabula rasat csinálni. Az Egyetemi Tanács tudatában volt annak, hogy ezzel rengeteg szubjektív kellemetlenséget okoz olyanoknak, akiket dicséret illetne, de vállalnia kellett, hogy ebből a helyzetből kiindulva, az eddigi gyakorlattal ellentétben, a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelő helyzetet teremtsen. Számitott rá az Egyetemi Tanács, hogy ezzel néhány elvtársban - és éppen azoknál, akik legtöbbet tettek a Fogorvostudományi Kar felépítéséért és fejlesztéséért - olyan érzéseket ébreszt, mint amilyenekről Turohányi et beszélt. Az a kérése - amire nem hatalmazta fel senki - valóban érezzék úgy az elvtársak, hogy az Egyetemi Tanács tagjai meglehetősen szenvedélyesen vitatták ezt a kérdést. A vita során elhangzott az is, hogy nem lehet megbántani és azt az érzést kelteni az oktatókban, akik érdemes munkát végeztek a Kar érdekében, mintha munkájuk nem volna kielégítő. A probléma hasonló a GyK-n is. Megpróbálta érzékeltetni az Egyetemi Tanács álláspontját. Ismétli, ez a rendelkezés nem személyi munka értékelését jelenti. Ő a Fogorvostudoraányi Karnak hosszú éveken át tagja volt, tehát jól ismeri problémáit. Sokáig nem tudták kialakítani azt az elvet, amelyet mostmár formába öntöttek.
