Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1965-1967
1966. március. 25., 3. Rendes kari tanácsülés
3 -nágát boat*. A kvantumelmélet teremtette problémát а m.évben az "Orvosegye еа* hasábjain egy könyvkritika kapcson négy közleményben részletesebben kifej tettem, Így «őst c»ak egy rövid összefoglal чага szorítkozom. A síin denség történéseinek mechanizmusában év zreiek óta a teterminizmus elve vált uralkodóvá, ami azt jelenti, hogy a jövő alakulása a »ult és jelen mindenkijei konstellációjában pontosan meg van határozva. Alapja a kauzalitás törvénye. Az élettelen természet történései sohase* szolgáltak cáfolattal, ellenkezőleg, valamennyi terüld ten határozott bizonyítékokkal. Pl. a csillagászati jóslások meglepd pontossága estik a determinizmus, azaz a kauzalitás érvényessége mellett érthető. Az indeterminizmus elve mindamellett ismételten felmerült a filozófiatörténet folyamán, de lényegében csak az emberi cselekvés valamint a társadalmi fejlődés dinamizmusára nézve, mint az ember akaratának szabadsága. Az elmélet azonban csupán szubjektív átélésen alakuló okoskodás objektiv bizonyíték nélkül és elfogadható definícióhoz jutni nem tuaunk. A szabad akarat volna ui. az az elsődleges impulzus, mely mögött nincs indíték, illetve az indítékok ellenére dönthet az egyén a cselekvés választásában. Jól érzékelteti a kérdést Einstein szellemes mondása: "Nem értem, hogyan is gondolják az akarat szabadságának kérdését, fizess, hogy rá akarok gyújtani pipámra és meg is teszem. De hogyan hozhatom ezt kapcsolatba a szabadság eszüléjével ? Mi rejlik amögött az akarati elhatározás mögött, hogy rágyújtsak ? Másik akarati elhatározás ?* Schopenhauer röviden Így fejezte ki ugyanéit már korábban: "Az ember ■6gteheti, amit akar, de nem akarhatja azt, amit akar." A négy gondolkodók túlnyomó többsége determinista és a marxista filozófia Is ezt tekinti az élfcttelen és élő természettörténés alapjának, mely az egyén és a társadalomfejlődés szükségszerűségét is megszabja. Ízen a megingathatatlannak látszó tézisen 40 évvel ezelőtt egy ijesztő repedés támadt. A kvantumelmélet egyik következményeképpen kiderült, hogy az atomi rendszer történéseiben a d terminizsaus és a kauzalitás nem érvényes, íz a következmény “ Í04 -i
