Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1959-1961
1960. október 15., Kari tanácsülés - A Fogorvosi Kar javaslata a fogorvosképzés reformjáról
-- 33 /2/. még nagyobb különbséget teremteni az általános és fogorvostanhallgatók között. « A megelőző fizikai munkára vonatkozóan úgy gondolja, hogy egy átmeneti időben helyes lenne, hogy minél több hallgató, mondjuk fog- technikai munkakörben kerüljön a Fogorvosi Karra, evvel valamiképpen biztositani lehetne a hallgatóknak a hivatástudatát. Egy későbbi időpontban azonban éppen nevelési szempontokból mégis csak helyesebb 'lenne hogyha nagyüzemekből kerülnének a fogorvostanhallgatók a Karra. Későbbi időpontban valószinóleg a fizikai munkával párhuzamos előkészítő tanfolyamok a hallgatók elméleti tudását any- nyira fogják fokozni, hogy az első három elméleti tárgy: fizika, kémia, biológia óraszáma talán csökkenthető, esetleg egy félévre redukálható. El lehetne képzelni, hogy mondjuk 6 órás üzemi munka mellett ebből a 3 tárgyból, mintegy levelezőhallgató módjára tudna már elkészülni úgy, hogy az időveszteség'nem lenne lényeges. Ilyesfajta felvételi rendszert tudomása szerint Gsehszlovákiában vagy már meg is honositottak, vagy pedig az első lépéseket efelé megtették. A másik kérdés a társadalmi szerveknek a javaslata. Úgy gondolja, hogy a társadalmi szervektől a javaslatokat az eddigieknél komolyabban kellene venni. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy komolyabbak legyenek a javaslatok. Ez évben pl. volt olyan munkahely ahol egész egyszerűen sokszorosított javaslatokat küldtek be. Ez_elfogadhatatlan. Véleménye szerint azért kellene komolyabban venni, mert tudjuk azt, hagy a fogorvo?tanhallgatók kÓzött pl. van iszákos is, amit egy félórás felvételi vizsgán nem tudnak megálla- éitani, de az üzemek ezt közölhetnék. Megemliti, hogy minden évben, ebben az évben is mikroszkóp lencsét loptak. Úgy gondolja, hogy az ilyen ember nem az egyetemen kezdi a lopást, Tehát ezeket az embereket, ha komolyain vesszük a társadalmi szervek javaslatát, eleve ^i lehetne küszöbölni. A harmadik probléma a hallgatóknak a száma. Megállapitása szerint inkább azt kellene szorgalmazni, hogy az intézeteket .fejlesszék semmint azt, hogy ak hallgatók számát csökkentsék. Az I. és II. évvégi szakmai gyakorlatokra vonatkozóan megjegyzi, hogy ameddig a bukások száma ilyen nagy az I.év végén, és ameddig a tanrendet egyenletesebben nem lehet összeállítani, addig valóban helyesebb lenne az I.év végén ettől a szakmai gyakorlattól eltekinteni. Ha azonban a tanrend egyenletesebbé vált, akkor későbbi lépésben helyes az a célkitűzés, hogy áthallgatok már a tanulmányiik elején ismerkedjenek meg jobban az élettel. Ennyit kivánt az általános kérdésekhez hozzászólni. Továbbiakban a tanterv-javaslattál kapcsolatban megállapítja, hogy az I. és II« évfolyamra vonatkozó javaslatot véleménye szerint sürgősen meg kellene valósítani. Itt két fontos probléma van, az egyik az, hogy a szövettan oktatása átkerül а II.évre, ez egy sürgős lépés, mert szövettant nem tudnak a biológiával párhuzamosan és az anatómiát megelőzően oktatni. r A másik fontos kérdés, hogy fogászati tárgyak kerültek át az I. évfolyamra. Ezt rendkívül jelentősnek tartja a hallgatók hivatástudata szempontjából. A fogorvostanhallgatók első( pillanattól kezdve lássák, hogy valóban fogorvosoknak készülnek. Ezeket sürgősen kellene megvalósítani. Ami a felsőbb évfolyamok tárgyait illeti: talán valamiképpen össze
