Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1959-1961
1960. október 15., Kari tanácsülés - A Fogorvosi Kar javaslata a fogorvosképzés reformjáról
32 /го. arányára, a tanrend módosítására., a felvételi vizsgák rendszerére és , az egy éves fizikai munka kötelezővé tételére nézve is* Egy különleges és érdekes - nézete szerint - anomáliát emlit meg, amit talán korrigálni lehet. Elmondja, hogy már hatodik éve a felvételi vizsgabizottság tagja, tehát a vizsgák mellett vagy ellen nem elfogult. Nagyon megszívlelendőnek talált^ azt a javaslatot, hogy az érettségi, ill. a felvételi vizsga után minden esetben történjék meg a döntés. Aki aztán felvételt nyert egy év múlva nem tesz ismét felvételi vizsgát és ezután küldjék el egy évre dolgozni a felvett hallgatót. Akkor kiküszöbölődik az anomália* Eddigi gyakorlat az volt, hogy az érettségiző tanuló vizsgázott fizikából, érettségi vizsgát tett, közvetlen utána a felvételnél ismét fizikából vizsgázött. Amennyiben a vizsgája sikerült, de mégsem nyert felvételt és egy év múlva újra jelentkezik, akkor újra kell vizsgáznia fizikából és ha felvették, akkor az egyetemen egy év múlva szigorlatot kell tennie* Azaz 3 év leforgása alatt négyszer vizsgázik fizikából* Hogyha pedig az említett javaslat elfogadtatik, ebben, az esetben nem kell újból felvételi vizsgát tennie. Acs Tamás mint nem fogorvos szól a reformtervezethez. Tudomása sze- ' rint a főiskolai reformtervet kb. 5 eV alatt kellene végrehajtani* A vitaanyag is bizonyos előkészitő lépéseket tesz szükségessé. Megemliti, hogy általában a Fogorvosi Karra felvett hallgatók pontszáma alacsonyabb mint az Á.O.K.-ra felvett hallgatóké. Ez nem vonatkozik csak az un. átirányított hallgatókra, hanem azokra is, akik egyenesen a Fogorvosi Karira jelentkeztek. Szükségesnek tartja a fog- orvbstanhallgatók fokozottabb hivatástudatát. Nem véletlen, hogy pl. előfordult, hogy legutóbb szövettanból egy fogorvostanhallgatót meg kellett buktatni', aki azért nem tanulta meg a fogat, mert atnugysem , akar fogorvos lenni. Ez egy nagyon fontos kérdés: olyan hallgatókat felvenni a Karra, akik nem akarnak fogorvosok lenni* Szükségesnek tartja, hogy a fogoryostanhallgatók hivatástudata legyen őszintébb* A másik fontos probléma, ho'gy at I.éves fogorvostanhallgatók tanulása rendkivül rossz. A mai ülésen kézhezvett tanulmányi eredmények is mutatják. De nem szerepel ezen a listán' az, hogy a 175 hallgató közül a tanév végén 99 hallgató vizsgahiányos volt, tehát szeptemberre húzódtak át a vizsgáik, méghozzá nem kevés vizsga igen messzire húzódott át, még októberben is nagyon sok vizsga volt. A harmadik szempont, amit figyelembe kellene venni: az oktatás célja nem eléggé ti'sztáz'ott. Alapvető vonásokban világos, hogy mire kell törekednünk, részleteiben egyáltalában nem tisztázott, hogy hogyan helyezkedik el a fogorvos az orvoshoz és a fogtechnikushoz képest* Ennek a kérdésnek az alapos tisztázása nélkül azonban nem dönthető el pl. egy olyan probléma, hogy hány évig tanuljanak a fogorvosok. Nem lehet eldönteni egyes tárgyaknak a sorsát, mint a szülészet és az elméleti, tárgyak nem is tudják világosan, hogy mit oktassanak, mert pi* szövettanból lényegileg ugyanazt kellene oktatni a fogorvosoknak és az általános orvostanhallgatóknak. Ugyanakkor, azonban az óraszám a Fogorvosi Karon alacsonyabb, tehát világosabban kellene látni részleteiben a célkitűzéseket, hogy az anyag összeállitásához az óraszámot, stb. jobban el lehessen dönteni. Következőkben a java'slat sorrendjében vet fel néhány problémát. A felvételi rendszerrel kapcsolatban 'ki kellene mondarfi, hogy messzemenően olyan legyen mint az általános orvoskari, nem lenne célszerű
