Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1957-1959
1958. október 10., I. kari tanácsülés - A Fogorvosi Kar tizéves (1960-69-ig terjedő időre) perspektivikus fejlesztési terve
domborítani a fogorvosi vonatkozású kísérletes orvos- tudományi eredményeket; úgy gondolja, hogy a fogorvosi vonatkozású kísérletes orvostudomány pillanatnyi viszonylag elmaradt'állapotán ez a kezdeményezésük előse- gitőleg fog hatni. Su^ár: javasolja, hogy a Kar most tárgyalt 10 éves tervjavaslatát egészítsék ki a már korábban elkészített létszámfejlesztési javaslattal. Másik javaslata az, hogy a 10 éves tervjavaslatban külön kell választani a tárgyi és személyi fejlesztést és a Fogorvosi Kar tárgyi fejlesztésének, elsősorban egy uj épület létesítésének nagyobb szerepet biztosítani. Mindenképpen arra kell törekednünk, hogy az Egészségügyi Minisztérium a 10 éves tervjavaslatban elfogadja az uj épület létesítését. Ha ez megtörténik, akkor a személyi fejlesztés automatikusan bekövetkezik. _ i Dékán: már évek óta harcol a Kar fejlesztéséért. Nagyon jól tudja, hogy amig a tárgyi feltételek nincsenek meg, addig tanszéki fejlesztések nem lesznek. Reméli, ha a Mikszáth Kálmán-téri épület kész lesz, akkor ott önálló tanszékek is lesznek. Az már másik kérdés; hogy hány ? Ha reálisan nézzük, valami sorrend is van. Mit lehetne első Ízben megvalósítani ? Szerinte először azt, hogy a Karnak minden előadója"/a nem fogászati tárgyaké is/ docensi állásba kerüljön, 2./ hogy bizonyos ütem szerint hány egyetemi tanári állás kreálható a következő években. Nyilvánvaló, hogy ez a két fejlesztés, személyi és tárgyi, nagyon szoros kapcsolatban van egymással, a ké- 'nyes része a személyi, amint láttuk, itt is a bizottság keztyüs kézzel bánt ezzel a résszel. Boros: a beterjesztett 10 éves tervjavaslatnál az az impressziója, hogy a javaslat jó, de nagyon tömör. Ha mi egy kissé részletesebb javaslatot teszünk; akkor könnyebbé tesszük a felettes hatóságok munkáját. Szerinte szükséges lett volna, hogy az egyes szakoknak az előadóit is megkérdezzék, hogy a maguk területén hogyan képzelik a 10 év perspektivikus tervét. Úgy gondolja, hogy ez egy alkalom volna arra, hogy a legnagyobb bajunkat ismételten feltárjuk: a helyszűkét. Szerinte egy részletesebb javaslat, valamivel konkrétabban megfogalmazva, nagyobb eredményre veze tne. Dékán: ha ezt a javaslatot igy terjesztjük fel a Tanácshoz, nem sokat várhatunk. Szerinte jobb volna, ha megadnánk, hogy 1959-ben kérünk ennyit, 1960-ban ennyit stb. ez reális lenne. ; Schranz : tekintettel a tanszékkel nem rendelkezők életkorára, nem tudja, hogy hányán lesznek akik megérik.^Nem tudnak utódot nevelni, ha nincs meg a tanszék"ahová neveljék. Nem azokra a tárgyakra gondol mint pl. a Konz. fogászat, ahol van utánpótlás,'de vannak itt olyan tárgyak, ahol még helyettes sincs.
