Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1967-1968
1967. december 20., II. rendes kari tanácsülés
fir.«Thhász Jen" 1927.rben született Székesfehérváron,, Apja kazánkovács és lakatos volt a MÁV székesfehérvári műhelyében* 1946-ban érettségizett Jeles eredménnyel. Még o.„ évben fel/ételt nyert a BOTE Általános ^rvosi Karára. 1949-ben tanulmányi verseny megnyerése után került az I.sz,Kórbonctani Intézetbe,, Kitűnő előmenetelő tette lehetővé.. hogy már a diploma megszerzése előtt 8 hónappal. , 1982 jan.l^énegyetemi gyakornokká nevezték ki. Ezóba megszakirás’nélkül az I.sz. Kórbonctani Intézetben dolgozik,,• 1954-ben tanársegéddé nevezték ki. 1956-ban kórbonetanból szakorvosi vizsgát tett. 1957 Jan,1-én adjunktusi kinevezést, majd 1965-ban egyetemi docensi kinevezést nyert. 1965-ben megvédte kendudátusí disszertációját, Egyetemi tevékenysége alatt rendszeresen rész tvett az orvostanhallgatók oktatáséban. Oktatómunkájáért' több alkalommal rektori dicséretben és jutalomban részesült« 19.54- óta rész tvesz a rogorvos tanhallgatók kórbonctani kiképzésében is, 1957-6‘7 között minden évben ő adta elő a kórbpnctant a fogorvostanhallgatók számára. 1953-64 években különböző Államvizsgabizottságok tagja volt. ■Tudományos munkássága részben klinikai pathológiai, részben experimentális tárgyú. Vascularis patholéniával foglalkozó munkái között szerepelnek a besugárzott szövetek erelváltozásai, a pajzsimjrigy artériák sajátos elmeszesedésének kérdései, Foglalkozott az atherosclerosis kapcsán fellépő chelestorihkristály embólia jelentőségével. Tanulmányozta a fulminansan fellépi tüdőembólia kérdését, a tüdőinfcrctus körüli hypoxiá,s területekben keletkező hámburjaj.zások következményeit. Egyéb tudományos munkássága magában foglalja a klinikai patholó.gia számos fontos kérdését, többek között a csonttörésnek az egész szervezetbe való hatása, n kontracturás Inak nyirokkefingése, a csontdaganatok pathologiájá ás diagnostikája különösen említésre méltóak, Vizsgálta a daganatok kísérletes chcmotherepiájávcl kapcsolatos összefüggéseket. Résztvctb több nemzetközi kongresszuson, Franciaországban, a Szovjetunióban. 1963-ban 2 hónapig tanulmányúton is volt Franciaországban. Dr.Juhász Jenő demokratikus állcmrcndütik feltétlen hive. Társadalmi munkát az Egyetem különböző bízott, ágaiban fejt ki. tagja az Egyetemi Népi Ellenőrző Csoportnak Is, Szerény magatartásu, szorgalmas kutató, jó oktató, akit a Bizottság egyhangúlag egyetemi tanozék betöltésére alkalmasnak Ítélt, Dr,.Lusztig Gábor 1925-ben született Gyulán, Apja ügyvéd volt, 1943- ban érettségizett, még ez évben beiratkozott a kolozsvári egyetem Jogi Karára, majd’1945-ben a szegedi Tudományegyetem Orvoskapának lett hallgatója, ahol 1951-beii orvosi diplomát szerzett. 1948 óta a szegedi Kórbonctani Intézetben dolgozott, ahol l949~ben demonstrátornak, majd a diploma elnyerése után szakorvosi ösztöndíjasnak nevezték ki, 1952-ben egyetemi gyakornok, mqjd 1933-ban egyetemi tanársegédi kinevezést nyert. 1954-ben szerzete szakképesítést kórbonctanból és kórszövettanból, majd ezután adjunktusnak nevezték ki, 1956 február 1-én a kecskeméti Megyei Kórház Kórbonctani Osztályának főorvosa lett. 1950 óta foglalkozik az "Atherosclerosis” kérdés ével , 1962-ben védte meg kandidátusi értekezését: "Adatok a dextran Cholesterinsclefcsist gátló hatásához" címmel. Pályafutása alatt igen nagy szorgalomról tett tanúságot, több mint .200 közleménye jelent meg munkássága eredményeként. Ezen extraem magas szám annak tulajdonítható, hogy a 514o „ ~ oö —
