Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1967-1968

1967. december 20., II. rendes kari tanácsülés

K magyar es idegei? nyelveid, meg jel ont azonos közlemények külön számmal vannak felsorolva, Ezt figyelcmbeváve reálisan a közlemények száma mintegy 100-ra tehető, Munkássága részben kórélettani vonatkozású, A szegedi Kórbonctani Intézetben orvosdoktorrá avatása után 5 évig dolgozott Korpássy professzor mellett. Az 1963-64-es tanévtől kezd­ve'- a szegedi Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Tanszékén rendszere­sen speciálkollégiumot tart, 1967 februárjában az Orvostudományi Egye­tem Tanácsa cimzcoes docensi cím adományozására is felterjesztette. Aktiv társadalmi munkás, a kecskeméti TIT Városi Szervezet elnöke, a szakszervezet Megyei Tudományos Bizottságénak4;itkára, a Megyei Kórház könyvtáráénak vezetője, pártnak nem tagja, Az Európai Pathologus Társaság, az NDK Patlioiogus és Belgyógyász Társaságának, a Magyar Gerontolog.us és Onkológus Társaság tagja, a Magyar Pathoíogus Társaság vezetőségi, tagja„ Tudományos munkássága, kórházi tevékenysége ,alapján megállapítható, hogy igen szorgalmas, jó szervezőkészséggel rendelkező szakember, aki kiemelkedően szép eredményeket ért el 10 éves .közkórházi pályafutása' alatt. A viszonylag kevés ide m ' egyetemi intézetben és az egyete­mi hallgatók oktatásával ás töltött a Bizottságot olyan irányban be­folyásolta, hogy dr.Lusztig Gábort érdemei elismerése mellett sem javasolja-az I ,sz... Kórbonctani Intézet egyetemi tanári állásának be­töltésére , Dr.Pácz Pál főorvos, az orvostudományok kandidátusa 1924—ben Gyulán született. Édesapja gyógyszerész volt* 1.942--ben érettségizett. 1943- ban az Állatorvos Egyesemre nyert felvételt, 1945-ben a szegedi Orvostudományi Egyetemre iratkozott be, majd 1947-ben tanulmányait a budapesti Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1949-ben avatták summa cum lan.de minősítéssel orvveörióoirá, 1945-1947-ig Szegeden a Straub E,Brúnó professzor vezetése alatt működő Biokémiai Intézetben dolgozott, előbb díjtalan, majd díjas demonstrátorként. 1948 augusz­tusától 1951 áprilisáig az1Orvosegészségügyi Szakszervezet Központjá­ban, valamint az Országos Közegészségügyi. Tanácsban dolgozott, füg­getlenített politikai munkatársként, 195I~bon a BOTE_II.sz.Kórbonc­tani Intézetébe került, 1954-bon kórbonctan és kórs ’öSvettanból szak­vizsgát tett, 1954-ben a Koreai Magyar Kórház kórboncnok! főorvosi teendőit látta el egy évig, ljgStar. kezdte cl a kandidátusi fokozat' elnyerésére irányuló munkáját a szövget—magyar aspirantura keretében, A leningrádi Vejno-Jaszenyevszkij professzor és Haranghy László pro­fesszor irányítása mellett, 1959-ben kinevezték a Fővárosi László kórház kórboncnok, főorvosává, másodállásban továbbra is a II.sz.Kór­bonctani. Intézetben maradt, ahol oktató munkát végzett. Kandidátusi disszertációját " Tej Vwm Léjbír‘-"m« védte meg és elnyerte a kandi­dátusi fokozat er. 196>~-Gy' ■ ■- ne hónaot töltött ösztöndíjasként Bonnbanj Hamporl professzor intézetében. Itt főleg elektronmikrosz­kópos vizsgálatokat és szövettani anyag diagnosztizálását végezte. 1965-67 között a BOTE II0sz,Kórbonctani Intézetében külföldi hallgatók részére szervezett ’’trópusi, tanfolyam”- 011 kórbonctanból előadásokat tartott. Haranghy professzor nét alkalommal terjesztette elő címzetes docensi cimre. melyet formai okok miatt nem kaphatott meg. 514-1.-84

Next

/
Thumbnails
Contents