Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1965-1966
1966. április 27., IV. rendes kari tanácsülés
2 -K . Cjp(r<h ll TS t iBgyes konferenciákon vitatták a Párt bizottság referátumának azt a meg-“ 'állapításátj hogy az egyetemi oktatók szocialista tudata elmarad a termelőmunkában résztvevő dolgozók tcdat-fejlődéséhez képest. Meg kell itt említenem, kegy ezt a me a; állapit ás b egyes párt-alaps servek is vitatták ás annak ilyen ál tálé,nos formáját .1 nem értettek egyet. Azt hiszem* már az a tény is, hogy professzoraink, egyes párt-alapszerveirkvéleményével egybehangzóan reagáltak erre a mg állapításra, amellett szól, hogy ezt a. felfogást oktatóink szocialista tudatáról ilyen értelemben, és ilyen általánosságban nem lehet fenntartani, még más társa da 1 mi /.rétegekkel 5 a 'dolgozók rgás kategóriáival való összehasonlításban sem, , Foglalkoztak a konferenciák az Egyetemen folyó nevelés kérdésével is. Az elhangzottakból néhány gondolatot emelnék ki, A tanszékek érintkezése a hallgatósággal kizárólag a tanrendi elfoglaltság keretében történik. Ehhez képest elbánvagolhatóan kevés az a ?: lehetőség, amit egyes kollégium! rendezvények,'kisebb csoport program* m©k, alkalmi összejövetelek nyújtanak,, Ka reálisan mérlegeljük a hallgatók és az oktatók elfoglaltságát* többet ne’’1 is várhatunk* Hatásosan nevelni egyébként, is mindig csak konkrét munkán keresztül, valamely programszerű tevékenység folyamán lehető Az oktatás különböző formái t erre megfelelő keretet biztosítanak és épp ezeket kell jól felhasználni, A nevelési szempontból a ieghatásosabbak a gyakorlati foglalkozások, amelyeken a kapcsolat közvetlenebb az oktatók és a hallgatók között, ójnint az előadásokon,, A gyakorlatok előtérbe helyezése nem jelenti az előadások lebecsülését, csupán az előbbinek a kiemelését a nevelés szempontjábólc A professzor nemcsak az általa tartott előadásokon keresztül nevel, elképzelései., szemlélete, egész egyénisége munkatársain keresztül is hat a hallgatóságra. Ez a hatás közvetett ugyan, de talán jelentősebb, mint az első. A professzornak nemcsak tudományos, hanem nevelési iskolát is ki kell alakítania. A nevelés csak akkor hatásos, . ha a "főbb célkitűzéseket illetően egy tanszéken belül, de az egyes tanszékeken is azonos szempontok érvényesülnek. Sok kérdésben lehet különböző a véleményünk, de a hallgatói gyakorlat nem vitafórum. Még a szórványosan elejtett kritikai megjegyzések is rombolók, ha azok nem eléggé átgondoltak, vagy ha azokat vélt sérelmek, érzelmi motívumok-is torzítják, -Felmerült az orvosi ethika kérdése is. A megbeszéléseken félreér the be lenül alakult ki. az a vélemény, hogy az orvosi ethika fogalomköre nem szorítható le a betegek ás az orvos anyagi-kapcsolatára, vagy éppen a parasolventia kérdésére. Ezzel kapcsolatban a legélénkebb vita arról alakulg ki, hogy milyen módszerekkel nevelhető az ifjúság elsősorban a be t egekke 1 val ó he iy.e s b ánás módra» • Élénk vitát váltott ki az orvosi pályára való alkalmasság kérdésé mai felvételi rendszerünkben.-. Különösen az egészségi állapot megítélése szerepelt a vitában. így különbözők, voltak a vélemények pl* az elmebetegségek megítélésével kapcsolatban. Nevezetesen, hogyan egyeztethető össze a beteg orvos és a betegek, tehát a közösség erdeke a beteg orvos érdekével» i Több konferencián felmerült a s ocielista demokratizmus érvényesítéséinek lehetősége az Egyetem vezetésében és életében. Többen kívánatosnak tartják, hogy a Kar tagjai ne csak formális keretek között találkozzanak, valamint azt, hogy fontosa oh kérdésekben pl. tanszékek betöltésekor a Kar tagjainak véleményét e esetésén is kikérjék, és így bővebb 6904.
