Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1965-1966
1966. április 27., IV. rendes kari tanácsülés
90 Összefoglalva, még egyszer megismétli, eredményes a Konferenciák tartásának ez a formája, érdemes lenne ilyen fórmában folytatni a jövőben is ezeket a beszélgetéseket. Igyekezni kellene a követelményeket konkréten kidolgozni. Ki kellene dolgozni a nevelésnek, elsősorban a világnézeti nevelésnek konkrét módját. Szentágothai: ezek a konferenciák élvezetesek voltak, döntő volt a rendkívül i\yilt, őszinte légkör. A konferenciákon úgynevezett kényes kérdéseket is szóvátettek; rendkívül fontos szakmai-filozófiai kérdésekkel foglalkoztak. Javasolja a jövőre vonatkozólag: a jelenleginél valamivel nagyobb csoportok legyenek, nem 4-5 fős, hanem lo-es létszámban. Néha hiányzik egy-egy ember és xlyerikor túl kicsi a létszám. Nem egész helyes, hogy csak elméleti emberek legyenek együtt. A klinikusoknak is meg vannak ugyanazon elméleti problémáik és közelebb lévén az élethez, sok mindent jobban látnatnak, mint az elméletiek. Javasolja, hogy évenként változzék a beosztás. Gegesi Kiss : nem ért egyet ezzel a javaslattal, éppen azért voltak eredményesek a konferenciák, mert szűk körben zajlottak le. Maximum 5 fős csoportban lehet baráti vitát folytatni. Jónak találja a konferenciák ezt a formáját, de javasolja, hogy ötnél többen ne legyenek egy csoportban. Hasznos, hogy a Marxizmus Tanszék tagja részt vegyen a megbeszéléseken, de feltétlenül elengedhetetlen, hogy nagyon jól képzett és jó beszédkészségű legyen a Marxista Tanszék résztvevője. Ez év novemberében a Párt IX.Kongresszusa kezdődik. A szeptemberben meginduló beszélgetések a Párt- Kongresszus előkészítése jegyében folyhatnak, valóban pozitiv lehetőség adódik. A beszámoló ahhoz a pontjához kíván megjegyzést fűzni, hogy; az egyetemi oktatók szocialista tudata elmarad a termelőmunkában résztvevő dolgozókhoz képest. Mivel lehet mérni a szocialista tudatot? A tevékenységen keresztül, hogy az ember mit tesz. Ezen keresztül nézi az Egyetem egész-ét és a tanszékeken dolgozók tevékenységét. Ha visszanéz 3o-4o év előttre, az a véleménye, hogy felmérhetetlen a fejlődés, amit Egyetemünk és a tanszékek és az egyetem dolgozói tettek. Nem szubjektív ez a megállapítás. Az Egyetem
