Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1982-1983/2

1983. április 26., rendkívüli egyetemi tanácsülés - 1. Az egészségügyi felsőoktatás távlati fejlesztésének irányai, feladatai. - 2. Különfélék. - 3. Mellékletek.

2 Fogorvos képzés mind a négy orvostudományi egyetemen fo­lyik. A fogorvosképzés beváltotta a. hozzáfűzött reménye­ket, jelentősen javult a lakosság fogorvosi ellátása. További mennyiségi fejlesztése indokolt. A gyégyszereszképzés - mely két egyetemen történik - jól szolgálja az egészségügy igényeit, de a képzés alkalmaz­kodott az ipar igényeihez is. Képzési rendszerünk struktúrája abból a szempontból kor­szerű, hogy - különösen az orvos- és gyógyszerészképzés­nél - átfogó profilok alakultak ki és a szakosodás a diploma után postgraduálisan történik. Az orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek szakképzését és szervezett továbbképzését az Orvostovábbképző Inté­zet irányitja, szervezi és részben végzi. 1 A képzés- szakképzés - továbbképzés egységes egymásra - épülő, egymással kölcsönhatásban levő rendszer. 1975-től az Orvostovábbképző Intézet keretében Egészség­­ügyi Főiskolai Kar működik. Nappali tagozaton képzik a védőnőket, gyógytornászokat, dietetikusokat és közegész­ségügy ir-j érv ány ügyi ellenőröket; levelező tagozaton az intézetvezető ápolónőket, szakoktatókat és mentőtiszte­ket . A főiskolai képzés uj szint jelentett az egészségügyben és nyolc év alatt nemcsak bizonyította létének jogossá­gát, henem elsősorban a végzettek műnkúja alapján a leg­több területen kivivta a társadalom, az egészségügyi köz­vélemény elismerését is.

Next

/
Thumbnails
Contents