Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1982-1983/2
1983. április 26., rendkívüli egyetemi tanácsülés - 1. Az egészségügyi felsőoktatás távlati fejlesztésének irányai, feladatai. - 2. Különfélék. - 3. Mellékletek.
\ Az egészségügyi felsőoktatás távlati fejlesztésének feladatai irányai, Az egészségügyi felsőoktatás intózményrendszere szerves része a magyar felsőoktatás intézmányrendszerének. Szervezeti és működési rendje, irányítási és felügyeleti módja elősegiti azt, hogy az oktatás-nevelés egységét biztositó oktatáspolitikai ágazati intézkedések, állásfoglalások jól érvényesüljenek* Ugyanakkor lehetővé vált az egészségügyi felsőoktatás jellegéből speciálisan adódó egészségügyi, egészségügyi - társadalmi igények fokozottabb érvényrejuttatása, az orvostudomány feladatainak és az egészségügyi ellátás feladatainak egységes meghatározása, koordinálása, az egészségpolitikai célkitűzéseknek, a szocialista egészségügy alapelveinek az oktató-nevelő munkában való fokozatos érvonyesitése. Az egészségügyi felsőoktatás keretében az orvostudományi egyetemeken történik az orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek képzése. Bizonyos részterületeken tapasztalható elmaradástól eltekintve orvosi oktatásunk maximálisan kihasználta a klasszikus közép-európai konstrukciójú egyetem kereteit, aránylag jól alkalmazkodott mind az orvostudomány általános nemzetközi fejlődéséhez, mind pedig a társadalmi változás igényeihez. A magyar orvosképzés hagyományaira épülő magas szintű elméleti képzés mellett - elsősorban a nagy hallgatói létszám, a rossz épületi adottságok és hiányos felszereltség miatt - a gyakorlati képzés elmaradt a kivantiktól. A gyakorlati oktatás feltételeinek bovitésére, a képzési cél jobb megalapozására épült ki az oktató-gyakorló kórhazak rendszere, valósulnak meg az oktató-körzetek.
