Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1982-1983/1
1982. szeptember 12., doktorrá avató nyilv.rendkívüli ülés
- 7 -Á2 Dr. Szabó Zoltán: Kedves fiatal Orvostársaim! Uj Kollégáim! Esküjüket letéve és miután kézfogással orvossá fogadtuk Önöket, joggal ünnepelhetnek és töltheti el öröm mindannyiójukat, hiszen beteljesedett - tán már gyermekkorukban megálmodott - álmuk, elérték életük egy szakaszának, további nagy célkitűzéseket megalapozó célját. Nem is olyan rég, 6-7 évvel ezelőtt még szorongó érzésekkel várták eredményes felvételi vizsgájuk után egyetemi felvételüket. Hosszú és fáradságos volt az ut, amelyen a mai naphoz értek. Sokat kellett tanulniuk, nehéz vizsgákon kellett helytállniuk. Az éjszakába nyúló tanulás, a vizsgaizgalmak emlékei, meglátják hamarosan elhomályosulnak najd és mindinkább diákéveik kedves, szép romantikája, hangulata lesz az, ami vissza-visszatérő emlékként kiséri majd el Önöket a jövő utjain. A vizsgákkal, az elhelyezkedés izgalmával, orvossá avatásuk örömteli pillanataival lezárul életük egy szakasza. De ahogy az Erkel Szinház kapuin kilépnek, átölelve szeretteiket, köszönetét mondva szüleiknek, családjuknak, életüknek máris egy újabb fejezete kezdődik. Máris megkezdődik az az életre szóló vizsga, amelyen orvosi hivatásuk gyakorlásával eltöltött életükkel kell számot adniuk. Ha életük értelmévé orvosi hivatásuk teljesitése lesz, akkor e nagy vizsgán is becsülettel állnak majd helyt. Önök ma azzal a tudattal indulhatnak uj életüknek, hogy ütjük nem tiizonytalanságba vezet, hiszen várja Önöket társadalmunk, várja annak minden rétege, munkások, parasztok, értelmiségiek, akiknek közvetve és közvetlenül adósaik is azért, hogy tanulhattak, diplomát szerezhettek, megérhették a mai nap örömét. Boldogok lehetnek, hiszen Önök előtt áll, ma kezdődik életük nagy élménye, az orvosi pálya, annak minden felelősségteljes szépsége és öröme. Olyan korban élnek, amelyben az orvosi tudomány robbanásszerű fejlődésének lehetnek tanúi és válhatnak eredményeinek élvezőivé. Ne felejtsék el azonban, hogy feladatuk nemcsak az, hogy ezekkel az eredményekkel éljenek, de az is, hogy továbbfejlesszék azokat. 32
