Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1978-1979

1978. szeptember 14., doktorrá avató tanácsülés - I. Dr. Csömör Sándor klinikai rektorhelyettes megnyitója - II. Doktorrá avatás kérése (Dervaderics Mária) - III. Eskütétel - IV. Doktorrá avatás és oklevelek átadása - V. Köszönetnyilvánítás a felavatottak nevében (dr. Dervaderics Mária) - VI. Felavatott doktorok nevében Dr. Varga József mond köszönetet - VII. A külföldi végzősök nevében Dr. Moses Layiwola Adeoti mond búcsúbeszédet - VIII. Dr. Miskovits Gusztáv dékán ünnepi beszéde - IX. KISZ Bizottság Orvosegyetemi titkárának köszöntője (dr. Horváth Károly) - X. KISZ Bizottság "Jahn Ferenc" Emlékérmének átadása

- 5 -Sok-szor nem tudtak, hogy mi minden felkészülés, se­­gités előzte meg egy-egy oktatási óránkat, klinikai gyakorlatunkat, melyet ők végeztek el. Áldozatvállalásuk, többletmunkájuk nélkül nehéz lett volna ilyen nyugodt körülmények között tölteni éveinket. Tanitóink vigyázó szeme kisért utunkon és minden erejükkel azon fáradtak, hogy azt a tudást, amit elő­deiktől kaptak, maguk szereztek és alkottak, átadják nekünk, - gazdagitva ezzel minket, gondolva az el­jövendő nemzedékekre. Az ember és a tudomány szere­­tetét, a mindennapi életünk örömeit mutatták meg ne­künk. Sokukhoz a hat év alatt, mint második szülőnk­höz fordulhattunk, érezve segitőkészségüket és szere­tő tűket. Köszönet és hála érte! Drága szüléink, hozzátartozóink! Itt ülve, s bennünket látva, közel negyedszázad emlékei suhannak át bennetek. Nincsen szó, mely hálánkat és köszönetünkét tolmácsol­hatná. Nektek mindazért az áldozatért, a féltő gondos­kodásért, melyet értünk tettetek. Felneveltetek ben­nünket, biztosítottatok mindent ahhoz, hogy most itt áll­hassunk hivatásunk küszöbén. Talán álmaitokat valósí­tottuk meg, hogy orvosok lettünk. Az, hogy szakmánk van, hogy munkánkkal szolgálhatunk, nemcsak a Ti sze­metekbe csal könnyet. Csak ennyit mondhatunk: büszkék vagyunk arra, hogy ilyenek vagytok, csak annyit szeretnénk: mindezt meg­tanulni és továbbadni saját gyermekeinknek. Kegyelettel emlékezünk mindenkire, aki nem lehet már itt velünk. Szülők, oktatók, akik dolgoztak és ké­szültek a szebb jövőre, s akik most mindörökre várni készek, vajon álmuk teljesül-e bennünk? Búcsúzunk egymástól is, bár vannak szálak, melyek összetartanak bennünket, bizom abban, hogy találkozni fogunk a munkában és magánéletünkben egyaránt. A nappalt és éjjelt nem ismerő szolgálatunkban legjobb tudásunk szerint dolgozva gondoljunk egymásra, a kö­zös élményekre, - egyetemi éveinkre. Dr.Moses Layiwola Adeoti: íis z tel t 'Egyé te mi "tanács, Tisztelt Rektor Ur, Profesz­­szóraink, Kedves Vendégeink! A külföldi végzős hallgatók nevében, sok szeretettel köszöntőm megjelent vendégeinket. Boldogan, de egyúttal kissé szomorúan is állunk itt, a doktorrá avató ünnepségen. Boldogok vagyunk, mert elértük kitűzött /*l9

Next

/
Thumbnails
Contents