Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1978-1979
1978. szeptember 14., doktorrá avató tanácsülés - I. Dr. Csömör Sándor klinikai rektorhelyettes megnyitója - II. Doktorrá avatás kérése (Dervaderics Mária) - III. Eskütétel - IV. Doktorrá avatás és oklevelek átadása - V. Köszönetnyilvánítás a felavatottak nevében (dr. Dervaderics Mária) - VI. Felavatott doktorok nevében Dr. Varga József mond köszönetet - VII. A külföldi végzősök nevében Dr. Moses Layiwola Adeoti mond búcsúbeszédet - VIII. Dr. Miskovits Gusztáv dékán ünnepi beszéde - IX. KISZ Bizottság Orvosegyetemi titkárának köszöntője (dr. Horváth Károly) - X. KISZ Bizottság "Jahn Ferenc" Emlékérmének átadása
- 5 -Sok-szor nem tudtak, hogy mi minden felkészülés, segités előzte meg egy-egy oktatási óránkat, klinikai gyakorlatunkat, melyet ők végeztek el. Áldozatvállalásuk, többletmunkájuk nélkül nehéz lett volna ilyen nyugodt körülmények között tölteni éveinket. Tanitóink vigyázó szeme kisért utunkon és minden erejükkel azon fáradtak, hogy azt a tudást, amit elődeiktől kaptak, maguk szereztek és alkottak, átadják nekünk, - gazdagitva ezzel minket, gondolva az eljövendő nemzedékekre. Az ember és a tudomány szeretetét, a mindennapi életünk örömeit mutatták meg nekünk. Sokukhoz a hat év alatt, mint második szülőnkhöz fordulhattunk, érezve segitőkészségüket és szerető tűket. Köszönet és hála érte! Drága szüléink, hozzátartozóink! Itt ülve, s bennünket látva, közel negyedszázad emlékei suhannak át bennetek. Nincsen szó, mely hálánkat és köszönetünkét tolmácsolhatná. Nektek mindazért az áldozatért, a féltő gondoskodásért, melyet értünk tettetek. Felneveltetek bennünket, biztosítottatok mindent ahhoz, hogy most itt állhassunk hivatásunk küszöbén. Talán álmaitokat valósítottuk meg, hogy orvosok lettünk. Az, hogy szakmánk van, hogy munkánkkal szolgálhatunk, nemcsak a Ti szemetekbe csal könnyet. Csak ennyit mondhatunk: büszkék vagyunk arra, hogy ilyenek vagytok, csak annyit szeretnénk: mindezt megtanulni és továbbadni saját gyermekeinknek. Kegyelettel emlékezünk mindenkire, aki nem lehet már itt velünk. Szülők, oktatók, akik dolgoztak és készültek a szebb jövőre, s akik most mindörökre várni készek, vajon álmuk teljesül-e bennünk? Búcsúzunk egymástól is, bár vannak szálak, melyek összetartanak bennünket, bizom abban, hogy találkozni fogunk a munkában és magánéletünkben egyaránt. A nappalt és éjjelt nem ismerő szolgálatunkban legjobb tudásunk szerint dolgozva gondoljunk egymásra, a közös élményekre, - egyetemi éveinkre. Dr.Moses Layiwola Adeoti: íis z tel t 'Egyé te mi "tanács, Tisztelt Rektor Ur, Profeszszóraink, Kedves Vendégeink! A külföldi végzős hallgatók nevében, sok szeretettel köszöntőm megjelent vendégeinket. Boldogan, de egyúttal kissé szomorúan is állunk itt, a doktorrá avató ünnepségen. Boldogok vagyunk, mert elértük kitűzött /*l9