Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978
1978. január 18., III. rendes egyetemi tanácsülés - I. Az Egészségügyi Minisztériumnak előterjesztendő jelentés - II. Javaslati a SOTE Fogorvostudományi Kar Orálbiológiai Kutató Csop. Létesítésére - III. A Gerontológiai Kutató Csoport új SZMSZ-e - IV. "JENDRASSIK ERNŐ" Emlékérem odaítélése - V. Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem kitüntetésekre vonatkozó javaslat - VI. Az 1976. tanévben végzettek kitüntetéses doktorrá avatására javaslat - VII. Dr. Sujbert Pál kinev-re javaslat az Egyetem Munka- Bér és Szociális Ellátási Főo. Vezetőjévé - VIII. Bejelentések
Az utóbbi (dóben o »oktori tanács ülésein az alábbiak vesznek részt rendszeresen; A rektor és helyettesei, a párt ős szakszervezet ős a KISZ képviselője, az egyetem főtitkára a személyzeti és oktatási osztály-vezetője, a gazdasági főosztályvezető továbbá a karok dékánjai. A dékánok részvétele elősegíti a karok tájékozottságát minden fontos ügyben. A Rektori Tanács tanévenként átlagosan 20-25 alkalommal ül össze. Az ülésekre minden esetben előzetes Írásbeli jelentés készül. Az ülés határozatairól jegyzőkönyv készül. Á rektor minden összegyetemi és jelentősebb kérdésben kikéri a rektori tanács véleményét. Ezzel a rektori tanács tanácsadó testületből a legfontosabb döntéseiőkészitő szervvé alakult át. Ugyanakkor a rektor a rektori tanács minden fontosabb állásfoglalását az egyetemi tanács elé terjesztette jóváhagyásra. A rektori tanács működése megfelel a Szabályzatnak, mégsem probléma-mentes, A rektori tanács a rektorhoz tartozó szűk testületből az egyetem legfőbb tisztségviselőit magába foglaló, viszonylag nagy létszámú testületté fejlődött. Az egyetemi és a rektori tanács között bizonyos sulypontáthelyeződés jött létre és az utóbbi mintegy első vezető testületté vált. A közeli jövő feladatai közé tartozik, hogy oz egyetemi és a rektori tanács feladatkörének újbóli meghatározása, elhatárolása és ezek Ismeretében a rektori tanács optimális létszámának és tagjainak megállapítása. A rektori tanács szervezeti helyének vázolt bizonytalanságával függhet össze hogy működése sem volt kifogástalan. Egyes, a rektori tanácsban elfogadott állásfoglalások nem voltak megfelelően megalapozottak, illetve megfelelően kidolgozottak. Ugyanakkor a rektori tanács nem minden tagja volt egyformán aktiv, előfordult, hogy egyesek csak felszínesen vagy egyáltalán nem fejtették ki véleményüket. Ebben szerepe lehet annak, hogy szükebb tanácsadó testületből bővebb döntéseiőkészitő testületté alakult át, amelyben zömében azonos személyek azonos ügyeket tárgyaltak, mint az egyetemi tanácsban. Néha az is gátolja a vitaszellemet, illetve a kérdések kellő mélységig történő megvitatását, hogy a napirendre tűzött ügyek száma túl sok volt. 5./ Az egyetem állandó bizottságait és hivatalait I. később, a dékáni tisztségekkel és apparátussal együtt.
