Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1971-1972
1971. szeptember 22., I. rendes egyetemi tanácsülés - Napirend előtt: Dr. Radnót Magda oktatási rektorhelyettes születésnapi köszöntése - I. Miniszteri leiratok - II. Elnöki bejelentések - III. Az 1971-72. tanévi felvételek értékelése - IV. Az Eü. Min. vizsgálata alapján készült jelentés és állásfogl. az egyetem gazdasági szerv. tev. és vezetési módsz. helyzetére és kérdéseire vonatkozóan - V. Létszámkérdésekkel foglalkozó bizottság jelentése, határozati javaslatok - VI. Bejelentések, indítványok
— 34 — Csömör: Pékli elvtárs kiemelte, hogy oktatói létszám tekintetében az egyetemen túl telítettség van. * Ami az oktatókat illeti, nem lehet figyelmen kivül hagyni azt az ismert tényt, hogy a tudománypolitikai irányelvek a tudományos munka bázisául az egyetemi klinikákat és intézeteket jelölik ki. Ha mi ennek megfelelő szintű, tudományos munkát akarunk folytatni, ahhoz nem az elavult normák alapján kell elindulnunk. Ismeretes, hogy az intenziv rutinmunka mellett nehéz tudományos munkát végezni. Ez vonatkozik elsősorban a klinikákra, de az intézetekre is, ha azok oktatási és egyéb megterhelését vesszük figyelembe. Nem csupán egyetemi oktatás, hanem szakemberképzés is folyik az egyetemen. Az egyetemi klinikákról kerülnek ki az egészségügy más területeire vezető, vagy beosztott szakemberek, akiket itt képeznek. A szakemberképzésnek is bizonyos személyi kereteket kell biztosítani. Keli-e, helyes-e ilyen létszám? Ezt mérlegelni kell. Ami egyetemünk helyzetét illeti, ha a Minisztérium adataira hivatkozunk, melyek szerint az orvosegyetemeken 100 hallgatóra 16,6 oktató jut, nálunk ez 17,3« Ez nem telítettség, ha az átlagot vesszük. 100 ágyra jutó középfokú szakképzett létszám 39» nálunk 40, stb. Ezek az adatok bizonyítják, hogy az elmúlt 10 év alatt országos viszonylatban nem történt nálunk olyan mértékű létszámemelkedés, ami nem volt arányban az országos, illetve egyéb egyetemeken történt változásokkal. Véleménye szerint (iráf professzor által vezetett bizottságnak az a megállapitása, hogy az egyetemen az oktatói létszám túl magas, nagyon is vitatható. Más kérdés, hogy ehhez viszonyítva kevés az asszisztensi létszám. A klinikák és intézetek között megvizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy aránytalanságok vannak, amin változtatni kell. 3erényi: Felhívja a figyelmet, - . j az összefüggésre, az oktatói létszám és az egészségügyi középkádériétszám között. Ez legélesebben a fogorvoskar klinikáin mutatkozik. Külföldi tapasztalatok szerint a* kisebb oktatói létszám mellett magasabb képzetbeégü egészségügyi középkáderlétszámmal és modern felszereléssel megoldhatók lennének a feladatok. 7^-
