Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1969-1970
1969. szeptember 12., nyilvános rendkívüli ülés (doktorrá avatás)
mozdítani, a betegek javát szolgálni, hazánknak és népünknek javára lenni. Szeretettel köszöntőm Önöket azzal az őszinte óhajtással, hogy mindaz, amit itt ünnepélyesen fogadtak, életükben a legteljesebb valóssággá váljék. Bejelenti, hogy a felavatott orvosok nevében: dr.Hintalan Albert, majd a német állampolgárságú orvosok nevében dr.Hünlich Axel kíván szólni. Dr.Hintalan Albert: Tisztelt Egyetemi Tanács, Tisztelt Rektor Ur, Kedves Vendégeink, Szeretett Szüléink, Rokonaink, kedves Kollegák! A mai avatási ünnepséggel életünk jelentős szakasza zárult le, jó alkalom ez arra, hogy visszapillantsunk a múltba, de tekintetünket egyben a jövőbe is vessük, célokat tűzzünk magunk elé, hiszen életpályánkon az eddigieknél lényegesen fontosabb szakasz kezdődik, az alkotó, teremtő munka évei következnek. Legelőször valamennyi ifjú kollegám nevében köszönetét szeretnék mondani mindazoknak, akiknek munkája eredményeképpen eljutottunk a mai naphoz. Köszönetünk mindenekelőtt szocialista hazánké, a Magyar Népköztársaságé, egész dolgozó népünké és a Magyar Szocialista Párté. Sokan közülünk a most felavatottak közül csak szocialista államunk jelentős erkölcsi és anyagi támogatása mellett tudták elvégezni az egyetemet. Köszönjük a lehetőséget, amit az egyetemi felvétellel kaptunk, a sok sok segítséget az évek során, és hogy mindezt megérdemeltük, azt munkánkkal fogjuk bizonyítani. Köszöntjük ifjúsági szervezetünket és hálánkkal köszönjük fáradozásait, amellyel igyekezett szebbé tenni egyetemi éveinket, élményekben gazdagabbá. Sokunkban az ifjúsági szervezetben végzett munka során váltak meggyőződéssé a marxizmus alapelvei. Oktatóinknak, mestereinknek szól köszönetünk. Köszönjük professzorainknak, egyetemünk valamennyi dolgozójának fáradozását, munkáját, hogy sokszor munkaidejüket nem kiméivé azért dolgoztak, hogy belőlünk életpályánk mind több titkát ismerő, jó felkészültségű, hivatásszerető orvos legyen. Egy-egy előadás, gyakorlat értékét csak az évek során tudjuk majd lemerni, ha az itt kapott tanácsok segítségével oldjuk meg az elénk kerülő nehéz feladatokat, ezért hivatásunk gyakorlása során a megmentett vagy meggyógyult betegünk hálája rajtunk, tanítványokon keresztül oktatóinkra száll. Az oktatóink iránti tisztelet és megbecsülés végig fog kisérni bennünket egész életünkön. Hálás szívvel köszönjük azok fáradozását, akik legközelebb állnak szivünkhöz: szüléink, házastársunk, testvéreink. Ők azok, akik az elmúlt évek során együtt izgultak velünk a szigorlatok és beszámolók előtti megfeszített tanulás napjaiban, akik együtt örültek velünk sikereinknek, megvigasztaltak, ha kudarcot vallottunk és biz-
