Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1969-1970

1969. november 9., ünnepi tanácsülés

11

megalapította a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseit. Nagy része volt abban, hogy MagyeüíTrszág az első országok között volt Európában, ahol az eljárás elterjedt.

Bugát Pál, az elméleti orvostan tanára, volt a magyar orvosi szaknyelv megalapítója. Szerkesztésében jelent meg az első magyarnyelvű orvosi folyóirat, az "Orvosi tár" /1831/ és ő alapította a Természettudományi Társulatot.

Schoepf Merei Ágost, a gyermekgyógyászat tanára, a gyermekgyógyászatot először tanította önálló tárgyként az egyetemen, ö alapította az első orthopaediai intézetet, majd az első gyermekkórházat Pesten. Az 1848-49. évi szabadságharc idején tevékeny szerepet játszott, amiért is a szabadságharc bukása után el kellett hagynia az országot.

Balassa János, mint a sebészet tanára, vezette be hazánkban a sebészet korszerű irányelveit. Mint haladó orvospolltikus, a múlt század egyik legjelentősebb egyénisége volt. Köréje csoportosultak azok a tanárok, akik hazánkban a század nagy orvosi reformjait kidolgozták, mint Markusovszky Lajos, az Orvosi Hetilap megalapítója, id.Bókay János, Jendrassik Jenő és Korányi Frigyes. A "Balassa körből" indult ki a Magyar Or^si Könyvkiadó Társulat és az Országos Közegészségügyi Tanács megalapításának gondolata, amit végűi is Markusovszky valósított meg.

Ehhez a körhöz tartozott Semmelweis is, Semmwlweis Ignác, az anyák megmentője, 10 évig volt egyetemünk tanára,

Ití,