Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1969-1970

1969. november 9., ünnepi tanácsülés

12 -Orvosi oklevelének megszerzése után a bécsi I.sz.szülészeti * > _ 'f klinikán működött. Itt ismerte fel a gyermekágyi láz kórok­­tanát és megelőzésének módját. Felfedezéséről pesti egyetemi tanári működése során Írott korszakalkotó müvében számolt be. Tanításának lényege, hogy a gyermekágyi láz nem sajátos fertőző betegség, hanem a pyaemia egyik válfaja, amit gyer­mekágyas, vagy operált beteg, sebész vagy boncoló orvos egya­ránt megkaphat. Elkerülésére a genykeltő és rothadást okozó anyagok távoltartását ajánlotta. Semmelweis lényegében tehát az asepsis és antisepsis elvének felfedezője. kozik a felsorolásba* Lenhossék Józsefet a nyultvelőről végzett vizsgálataiért 1857-ben Párisban a Monthyon dijjal tüntették ki* Lenhossék Mihály nevét európaszerte az érzékszer­vek szövettanával kapcsolatos megállapításai tették ismertté* Hőgyes Endre, a kórélettan tanára, sokirányú munkás­ságában nagy «jelentőségű a veszettség elleni védőoltások­kal kapcsolatos tevékenysége, amelynek eredményeképpen/is az általa bevezetett eljárással végzik a virus mitigálását. Igen korán, 1844-ben, honosították meg a pesti egyetemen a kórbonctan tanítását. Alig néhány /a strass­­burgi, párisi, londoni, bécsi/ egyetemi kórbonctani intézet létesült előbb, mint a pesti tanszék. Első tanára, Arányi Lajos, Rokitansky tanítványa volt. Utódai közül Genersich Antal korát messze megelőzve már 1890-ben kifejtette, hogy az emberi gümőkór és a szar­vasmarhák gyöngykórja egymástól merőben különböző megbetegedés. Az anatómusok közül a két Lenhossék neve kíván­le

Next

/
Thumbnails
Contents