Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1969-1970
1969. november 9., ünnepi tanácsülés
- 5 -állapotáról és megállapította, hogy ott a gyakorlati oktatás lehetetlen. Neki volt köszönhető, hogy az orvoskart 1784-ben Pestre telepitették, az akkori Hatvani és Újvilág utca /a mai Kossuth Lajos és Semmelweis utca/ sarkán lévő üres kolostori épületbe. A helyzet lényegesen itt sem javult. A 6-12 ágyas "klinikák” nemcsak alacsony beteglétszámuk, de elhelyezésük miatt sem voltak alkalmasak még az akkori értelemben vett korszerű oktatásra sem. Nem sokat lendített a helyzeten az sem, hogy egy, a sebészeti klinikán kitört orbáncjárvány hatására, a szülészeti és a sebészeti klinika az akkori Országúton lévő /mai Muzeum körút/ külön épületbe költözött. A mai értelemben vett klinikai oktatás lehetőségeit csak a XIX. század utolsó két évtizedében megindult építkezések teremtették meg. Az 18ŐO-as évektől több ütemben kb. 30 év alatt épültek fel az egyetem központi épületei, elméleti intézetei és klinikái, amelyek lényegükben ma is az egyetem épületeit jelentik. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az orvosi kar fejlődésének nemcsak az anyagi nehézségek voltak akadályai. A politikai és társadalmi események, amelyek annak idején a magyar orvosi kar megalapítását is századokon át késleltették, nem voltak kedvezőbbek a XIX. században sem és nem voltak azok egészen a XX. század közepéig. A XIX.század első felében, amikor a felvilágosodás eszméi hazánkban is világossá tették a politikai és társadalmi átalakulás szükségességét, az egyetem és az orvosi kar nemcsak függetlenlQ--------------------------------, - . -
