Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1969. május 15., nyilvános rendkívüli ülés (kitüntetéses doktorrá avatás)
4 1 X ä Rektor; Kedves fiatal doktortársaim! Önöket most felruháztuk mindazokkal a jogokkal és kötelességekkel, amelyek a törvény erejénél fogva az orvosokat megilletik. Esküjükhöz hiven törekedjenek orvosi működésükkel az egészségügyet előmozdítani és a betegek javát szolgálni. Törekedjenek az orvosi tudomány folyamatos művelésével tudásukat továbbfejleszteni, hazánknak és népünknek javára lenni. Szeretettel köszöntőm Önöket azzal a bensőséges óhajtással, hogy mindaz, amit itt ünnepélyesen fogadtak, az életben a legteljesebb valósággá váljék. Most pedig kérem önöket, fáradjanak a népköztársaság Elnöki Tanácsa titkára elé. Gseterki Lajos; Tisztelt Egyetemi Tanács, Kedves Elvtársak! Örömmel jöttem el Önökhöz és megható, jó érzésekkel veszek részt a Budapesti Orvostudományi Egyetem ünnepi ülésén. Ez a találkozás számomra is felemelő alkalom. Megtisztelő kötelességemnek teszek eleget, az Egyetem két kiváló, végzett hallgatójának, ifjú doktorának átadom a Magyar Népköztársaság cimerével ékesitett aranygyűrűt. Ez alkalomból a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében tisztelettel és szeretettel köszöntöm az Egyetem tanári karát, valamennyi dolgozóját, az orvosi hivatásra készülő fiatal barátainkat, a tanácsülés minden résztvevőjét. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa dr.Szalay Ferencet és dr.Ungar Pétert méltónak találta arra, hogy az aranygyürüs doktori kitüntetést nekik adományozza. Mindketten kiemelkedő felkészültségről tettek tanúságot. Az aranygyürüs doktori kitüntetés, a tanulási munka legmagasabb társadalmi elismerése, a legtöbb, amit egyetemi hallgató egyáltalán elérhet . Az Általános Orvostudományi Kar dékánjának ismertetéséből tudomást szerezhettünk arról is, hogy két ifjú barátunk nemcsak tanulmányaiban, hanem emberi magatartásában is szocialista ifjakhoz, szocialista értelmiségiekhez méltó jellemvonásokat mutatott fel. Munkájukkal, tevékenységükkel és személyes példamutatásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy az egyetemi ifjúság mind jobban megfeleljen annak, amit tőle az orvosi hivatás és a haza megkiván. Jogos az a reményünk és őszinte kivánságunk, hogy Szalay Ferenc és Ungár Péter elvtárs magasba Ívelő pályát fut majd be, s tudományos és gyakorlati munkájával eredményesen szolgálja a magyar egészségügy fejlődését, szocializmust épitő népünk boldogulását. Ebben az ünnepélyes pillanatban én azokra is gondolok, akik Önöket nagyszerű hivatásukra felkészítették, értelmi és érzelmi utravalóval bőségesen ellátták, tudományosan felvértezték. Az Önök kitüntetésében elismerés illeti az Egyetem közösségét, mert az oktató-nevelő munkája jó magvetésnek bizonyult. Elismerés illeti az olyan családi otthont, amely ihletést adott, fogékonnyá tette Önöket a nagy és nemes Y\w \\
