Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1969. február 19., tanári értekezlet
- 12 -A beszámolóból kiderül, bogy Jászsági elvtárs érzi a személyzeti munka fontosságát és nehézségét is. Hogyanlehet megtárgyalni egy klinikának a tudományos munkáját, ha erre objektiv mérték nincs, ugyanis egy intézetnek a megjelent tudományos dolgozatai nem mondanak sokat. Másik probléma az, hogy lényeges a vezetők, illetve a vezetés technikája. Lényeges és fontos kérdés a vezetők pszichológiai ismerete. Nagyon lényeges dolog az emberekkel való bánásmód. Minél nagyobb és elismertebb szakember valaki, annál kevésbé volt ideje az élet folyamán mélyen megismerni a saját cselekedeteit, érzelmi reakcióinak felmérését. Mások megismerésének alaptétele: az ember ismerete. Ennek feltétele pedig a professzoi’i kar pszichológiai ismerete. Az élet folyamán kialakult valamiféle spontán emberismeret, mert sem igény, sem idő nincs a nagyfokú szakmai elfoglaltság mellett, hogy valaki ilyen értelemben képezze magát. A káderjellemzés szempontjából ez viszont nagyon lényeges kérdés. Egy ember jellemzése egyike a legnehezebb problémáknak, az ember megismerése nehézségekbe ütközik, ezért tudatosan kell foglalkozni az emberismerettel. Aki nem rendelkezik ezzel a megfelelő készséggel, az banális szavakkal oldja meg a problémát. í Szentágothai: Helyes volna egy olyan kérdőiv kiadása, amely lehetővé tenné, hogy az illetők tényleg minden lényeges kérdést legjobb tudásuk szerint válaszolhassanak meg. Ez segitené az ilyen tipusu munkát és informatívvá tenné a Személyzeti osztály számára, akik a kérdéiveket kielemezve készítenék a minősítéseket. A továbbiakban is helyesnek tartja, hogy a profeszszor készítsen összefoglalást, amelyben saját szavaival jellemezze az illető személyiségét. 2$t
